A közfoglalkoztatottak köréből kilépettek közül néhányan még nem  találtak állást az elsődleges munkaerőpiacon - ezzel magyarázták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a munkanélküliségi ráta június-augusztusi 0,1 százalékpontnyi emelkedését.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kiadott jelentése szerint a június-augusztusi három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 22 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent. Az előző három hónapos időszakhoz, május-júliushoz hasonlítva 7 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma és 0,1 százalékponttal emelkedett a ráta. A foglalkoztatottak száma 39 ezerrel nőtt, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,8 százalékponttal 69,4 százalékra emelkedett egy év alatt.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megállapította: mivel a foglalkoztatási ráta nem csökkent, miközben az aktivitási ráta még tovább emelkedett, a munkanélküliségi ráta emelkedése vélhetően a közfoglalkoztatottak számának nyári csökkenésével hozható összefüggésbe, akiknek még nem sikerült állást találni az elsődleges munkaerőpiacon.
Nyeste Orsolya az év hátralévő részében - részben a szezonális hatásoknak köszönhetően - nem várja a munkanélküliségi ráta újabb csökkenését, azonban a mutató továbbra is 4 százalék alatt maradhat, jelezve a hazai munkapiac általában vett feszességét. A feszített munkapiac és az emelkedő bérek pedig továbbra is erős fogyasztás-növekedést sugallnak, ami így a növekedés egyik meghatározó hajtóereje maradhat. Az Erste elemzőinek becslése szerint az idén így 4,3 százalékkal nőhet a magyar GDP.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a munkanélküliség minimális emelkedése arra vezethető vissza, hogy a közfoglalkoztatottak leépítése gyors ütemben halad és az elsődleges munkaerőpiac robosztus bővülése sem képes ezt teljesen ellensúlyozni. A közfoglalkoztatásból elkezdődött - többek közt - a papíron szakképzettséggel rendelkezők kizárása. Itt viszont jelentős részben a "roncstársadalom" olyan szegleteiről van szó, akik még a kedvező munkaerőpiaci környezetben sem képesek elhelyezkedni, mivel a legalapvetőbb készségeik is hiányoznak a munkavállaláshoz.

A foglalkoztatási rátában a versenyképesebb EU-s tagállamokkal összehasonlítva továbbra is jelentős, 4-5 százalékos javulásra van lehetőség. Az aktív korú népesség létszáma alapján ez további 250-300 ezer friss munkavállalót jelent, ezt követően lenne jelenthető ki a teljes foglalkoztatottság.

A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére Horváth András szerint a magyar gazdaság továbbra is 500 ezres munkaerőtartalékkal rendelkezik az inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve, bár a képzetlenségi problémák nagyon jelentősek. A képzett munkavállalók hiánya tovább lassítja a gazdasági növekedést, de  egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér-növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági fogyasztást és beruházásokat.

Forrás: MTI