Rendkívüli felmondás

Ha az egyik fél menni akar

Az alaptételeink még mindig változatlanok: A megszüntetés egy szándékolt aktus. Két esete a felmondás, illetve a közös megegyezés. A felmondás egyoldalú aktus, azt az egyik fél közli a másikkal, fajtája szerint lehet rendes vagy rendkívüli. Nézzük ezeket az eseteket!

Felmondásnál munkaviszony megszüntetését csak az egyik fél akarja. Attól függően, hogy milyen ok viszi a felmondó felet a döntésre, beszélhetünk rendes, illetve rendkívüli felmondásról.
A rendkívüli felmondásnak rendkívüli oka kell, legyen. Egy olyan szélsőséges élethelyzet vagy magatartás, amely a munkaviszony haladéktalan megszakítását indukálja.

Ha valamikor, hát itt a helye, hogy szó szerint idézzük a jogszabály (1992. évi XXII. törvény) 96. paragrafusát, nemcsak azért mert szép, hanem mert igen tanulságos is:

96. § (1) A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.

Tehát a rendkívüli felmondás jogának gyakorlása mind a munkavállalót, mind a munkáltatót megilleti.
A törvény tételes felsorolást tartalmaz a felmondásra okot adó körülményekre nézve, de mivel a felsorolás szubjektív – emberi (bírói) mérlegelés körébe eső - elemekből áll, előjön az élet ama nagy igazsága, hogy minden eset egyedi. A rendkívüli felmondás jogszerűségének megítélésekor valamennyi (jogi) jelentősséggel bíró körülményt, gondosan mérlegelés körébe kell vonni.

A rendkívüli felmondás két esetében (a) és b) pontok) közös, hogy az arra okot adó magatartásnak a másik féltől kell származnia, azaz nem a munkaviszonyon kívül álló harmadik személytől és nem is a felmondás gyakorlójától. Ez utóbbi esetben ugyanis a felmondás gyakorlója a saját (felróható) magatartásából eredeztetne jogot, ami a polgári jog általános elve szerint jogellenes.

96.§ (1) a) A rendkívüli felmondás oka egyrészt
- kötelezettségből fakad (a fél felelősségi körébe eső „feladat”),
- a magatartása maga a „megszegés” (tevékenysége során annak „szabályait, gyakorlásának módját” szegi meg a fél),
- munkaviszonyból ered a kötelezettség (tehát nem vállalkozási és főleg nem megbízási jogviszonyból)
- lényeges (a kötelezettség, amely a munkaviszonyból ered), (egy asszisztenstől azonnal megválni, mert „rendetlenség van az íróasztalán” aligha lehet ilyen, de a hanyag irattározás már talán),
- jelentős mértékű (a „megszegés”. Ez igen szubjektív kategória, az adott eset alapján megítélhető csupán a „mérték”. A „szabálytalan sávváltás” aligha jelent ilyet, de az ittas járművezetés biztosan jelentős KRESZ szabályszegésnek tekinthető egy gépkocsivezetőtől, munkajogi szempontból is),
- szándékosan („direkt”), vagy súlyosan gondatlansággal („nemtörődöm”) elkövetett cselekményből ered (a magatartás tanúsítójának pszichikus viszonya - a saját cselekményéhez - felróható (emberileg „negatívnak” értékelhető)). Kiemelendő, hogy a jogszerű felmondáshoz gondatlanságnak súlyos mértékűnek kell lennie.

Az fenti körülmények - beleértve az a) és b) pontok közös jellemzőjeként írottakat is - együttes megléte igazolja csak a rendkívüli felmondás jogszerűségét. Bármely fent felsorolt körülmény hiánya, a jogellenes munkaviszony megszüntetést támasztja alá.

dr. Tokár Tamás
ügyvéd
www.tokar.hu

Kérdése van a cikkhez? Írja meg a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →