EU-n belüli munkavállalás: gigantikus terhek sújthatják a cégeket Nyomtatás
2016. október 20. csütörtök, 00:00

Tetemes adminisztrációs terhek sújtják nyártól az EU-n belüli kiküldetést.

Idén nyárig egyszerűen és szabadon lehetett magyar munkavállalókat kiküldeni valamelyik uniós országba, és fordítva, hazánkba is könnyen ment az ideiglenes áthelyezés más tagországokból. „Az első félévben azonban 16 uniós tagállamban – köztük Magyarországon – új szabályozás lépett hatályba, amely számos adminisztratív és egyéb jellegű kötelezettséget ír elő a kiküldő és fogadó munkáltatók terhére” – hívta fel a figyelmet tegnap Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje. Az EU-n belüli kiküldetések esetén a jövőben be kell jelenteni a fogadó országok illetékes hatóságai számára a kiküldetésben részt vevő munkavállalókat, továbbá a foglalkoztatásokhoz kapcsolódó legfontosabb adatokat. A bejelentést elektronikusan, de a fogadó ország nyelvén kell megtenni.


Másrészről az új szabályozás kötelezi a tagországok illetékes hatóságait, hogy ellenőrizzék ezen kötelezettségek teljesítését, és kiszűrjék például a színlelt vagy a munkavállalók számára nem megfelelő feltételeket biztosító kiküldetéseket. Utóbbi esetében régóta az a szabály (úgynevezett kiküldetési irányelv), hogy a kiküldött munkavállaló nem járhat rosszabbul a bérek, a munkaidő, a szabadság és az egyéb munkafeltételek terén, mint a fogadó ország munkavállalói. Ennek biztosítása érdekében azonban most jelentős adminisztrációs többletterhet ró a szabályozás a cégekre. Ráadásul tetemes bírságtételeket vezettek be: a büntetés összege 30 ezer és 150 ezer euró között mozog, de számos tagországban,  például Németországban a maximális mérték 500 ezer euró is lehet.

„A kiküldetéshez kapcsolódó legfontosabb munkajogi dokumentumokat, így különösen a munkaviszony fennállását igazoló dokumentumokat, a kiküldetéshez kapcsolódó megállapodásokat, a munkavállaló munkaidő-nyilvántartását, bérjegyzékét a munkavégzés helyén a kiküldetés tartama alatt elérhetővé kell tenni, számos országban le kell fordítani az adott ország hivatalos nyelvére, és több országban a kiküldetés befejezését követően 2-5-7 évig meg kell őrizni” – sorolta az új kötelezettségeket Zsédely Márta, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje. Valamennyi kiküldött esetén kapcsolattartót kell kijelölni, aki a fogadó ország nyelvét beszéli, és hatóságai számára rendelkezésre áll, továbbá biztosítja a hatékony kommunikációt egy esetleges ellenőrzéskor.

A bejelentés, továbbá a munkavégzés helyén fellelhető dokumentumok alapján a tagország illetékes hatósága ellenőrizheti, hogy az ideiglenesen külföldön foglalkoztatott munkavállaló esetén a fogadó ország minimális bérszintre, munkaidőre, illetve az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályait betartották-e. Lehetőség nyílik annak ellenőrzésére is, hogy a bérek és egyéb kifizetett juttatások vonatkozásában befizették-e a cégek a küldő országban az adó-, illetve tb-járulékfizetési kötelezettségüket. Számos országban bevezették azt a szabályt, hogy amennyiben a béreket nem megfelelően biztosították, illetve amennyiben az adókat és járulékokat nem fizették meg, úgy a fogadó és a kiküldő munkáltató egyetemlegesen felelős ezen juttatások teljes körű megfizetéséért. Vagyis a fogadó cég is felelősségre vonható, a munkavállalók is perelhetik a külföldi munkáltatót elmaradt járandóságukért.

Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.