Célok és erkölcs

Mi kell ahhoz, hogy a megegyezések világosak és követhetőek legyenek?

Két sokat emlegetett szó az emberi társulásokról szóló értekezésekben.
Menedzserek, tanítók, nagy gondolkodók sokat írtak már, a célokban való gondolkodás szükségességéről, és a céltalan, vagy tisztázatlan célokkal párosuló cselekedetek bonyodalmairól.
No és az erkölcs? Ez a sokszor nehezen meghatározható, de mégis valahogy a helyes, és helytelen viselkedéssel kapcsolatos elképzelések, hozzáállások kódexekbe foglalt leírásai, évezredek óta viták, erőfeszítés, és háborúk okai.
Hogyan függenek ezek egymástól? Van értelme erkölcsről beszélni, ha nem világosak a célok? Lehet célok felé haladni, ha nincsenek betartva, a megegyezések – vagy rosszabb esetben nincsenek is leírva, és megértve?

Nézzük meg néhány példán keresztül e két terület összefüggését:

- Ha a cégvezető céljai nem tiszták és világosak a munkatársak számára, lesz vita közöttük? Lesz bizony, s furcsamód megeshet, hogy mindenki a legjobbat akarja, csak éppen mást gondol helyesnek és helytelennek.
- Sajnos a válási statisztikák magasak az országban. Ha végiggondoljuk egy pillanatra, hogy mennyire ismerjük életünk párjának a céljait, ő mennyire ismeri a miénket, és mennyire vannak olyan közös céljaink, amiben mindketten nagyon-nagyon egyetértünk, akkor rájöhetünk, hogy nem mindig ugyanazt tartjuk helyesnek és helytelennek, amit a másik. S valahol itt kezdődnek ezek a statisztikák sajnos.

- Mennyi iskolás diák érti pontosan a suliba járás valódi célját? Ha megvizsgáljuk a tanulással kapcsolatos általános lelkesedésüket, hogy mennyire rajonganak azért, hogy hétfőn reggel felkeljenek, s azt, hogy mennyire értenek egyet a tanár erkölcsi kódexeivel, akkor láthatjuk, hogy ennek a célnak a látása homályba vész.

- Ha készítenénk egy felmérést, hogy hány embernek van tisztán látható célja, hány cégvezetőnek maradt meg a pénzügyi túlélésen kívül az eredeti célja, amiért a vállalkozását létrehozta, akkor valószínűleg meglepődnénk. Viszont az emberek cél nélkül nem létezhetnek! Ezért gyakran más céljai után mennek, más emberek jónak tűnő céljait követeik.

De mindannyiunk képessége az, hogy érezzük, ha valami nem stimmel azzal a céllal amit követünk. Ilyenkor viszont mindenféle problémánk keletkezik, és egyet nem értésekbe bonyolódunk, s nem tartjuk magunkra érvényesnek az ottani erkölcsi szabályokat.

Számtalan példát lehetne még hozni az életből, ami mutatja, hogy pontosan meghatározott, világosan kommunikált és a velünk együtt élőkkel megegyezett célok nélkül, gyenge lábakon áll az erkölcsi kódexek – ha úgy tetszik szabályok – fegyelmező ereje.
Szabályokat, és törvényeket hozni - anélkül, hogy az elképzelt, közös életünket támogató célok értelemre lelnének gondolataink között – sokszor hiába való fáradozás, még akkor is, ha a törvény nem ismerete, nem mentesít a felelősség alól.

Tehát a helyes sorrend:
1. Célok egyeztetése, megismerése.
2. Az ezeket támogató, (és ezek elérését megakadályozó) szabályok megismerése, és ezekben való egyetértés. Vagyis mi helyes, és mi nem.
3.Annak vizsgálata, hogy tudunk-e együtt haladni ezen szabályok betartásával a megálmodott cél irányába.

Pach Ferenc

Comline Budapest Kft.

www.comline.hu


Kérdése van a cikkhez? Írja meg a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →