Mi kalapozás?

A kalapozás nem szakmai továbbképzést, hanem a konkrét munkaköri betanítást jelenti. Sokszor hallom cégvezetőktől, hogy „az egyetemet nem taníthatom meg nekik…”. Természetesen nem. Természetesen a szakmát ideális esetben az iskolában tanulják meg kollégáink, még mielőtt elkezdenének nálunk dolgozni. Az ügyvéd, az orvos, a mérnök, stb. elvégzi az egyetemet és megkapja az általános és speciális szakirányú képzését. De vajon ezután teljes mértékben tudni fogja, hogy a Vigyázzráz Kft. mit vár el tőle, mint mérnök kollégától, vagy a Ne Pereskedj Ügyvédi Irodának mi a pontos ügymenete és belső szabályrendszere, illetve a Felvágunk magánkórház hogyan tartja a kapcsolatot betegeivel. Biztosan nem! Még nem láttam olyan iskolát, ahol speciálisan bizonyos céghez képeztek volna alkalmazottakat. Ezt minden cégnek magának kell megoldania, ha azt akarja, hogy kollégái a szakmai tudásukat a helyi viszonyoknak, szokásoknak és a kialakult helyes gyakorlatnak megfelelően kamatoztassák.

Miért létszükséglet?
Amennyiben elmarad a kalapozás, az új kollégák az előző munkahelyükön megszerzett rutin alapján fogják végezni feladataikat. Ez biztosan nem lesz kompatibilis a jelenlegi munkahely gyakorlatával, így feltétlenül zűrzavart fog okozni a munkatársak között. Az előző munkahelyen mindig volt egy minőségbiztosítási kolléga, aki a lezárt projektek után felhívta az ügyfeleket, hogy megtudja elégedettek voltak-e a beépített termékekkel. A jelenlegi cégben nincs ilyen kolléga, hanem a mérnököknek kell felhívni az ügyfeleket és vizsgálni az elégedettséget. Ezt az új kolléga nem tudja. Nem hívja fel az ügyfeleket, így nem derülnek ki az esetleges minőségi kifogások, csak azt vesszük észre, hogy elpártolnak klienseink. Amikor ez kiderül mindenki mérges lesz az új kollégára, a munkatársak kiközösítik, a főnök ki akarja rúgni, a kolléga pedig úgy érzi nem ez a neki való hely. Elmegy. Jön egy új, de mivel őt sem kalapozzák, hiszen azt hiszik, ezek a feladatok egyértelműek (nekik igen!), az új munkatárs sem fog megfelelően dolgozni, így ő sem lesz a cégnél sokáig. Nagy lesz a fluktuáció (munkaerő-vándorlás). Sok felesleges munka jut a régi dolgozóknak, a cégvezető pedig túlterhelt és rendkívül ideges lesz. Ezt mind elkerülhetnénk kalapozással.

Miért jó a cégnek és a munkatársaknak?
Amennyiben az új kollégák tudják, hogy mit és hogyan tegyenek milyen keretek között, akkor hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy a cég az ő segítségükkel többet és jobban termeljen. Az új kollégák gyorsan kiismerik magukat az új viszonyok között, így hamarosan stabil munkatársnak fogják magukat érezni, akik tudják mit várnak el tőlük, és akik ezt képesek is előállítani. A régi kollégák valódi segítségnek fogják tartani őket, nem pedig hátráltató tényezőnek. A vezetőnek nem kell annyit fegyelmeznie és idegeskednie. Csökken a fluktuáció.

Ki végzi és meddig tart?
A kalapozást a személyzeti vezető vagy nagyobb cégeknél a „kalapozó” végzi. A kalapozás alatt az új munkatárs megismeri a cég történetét, alapelveit, belső szokásait, illetve minden rá vonatkozó általános tudnivalót. Ezután az általa betöltött munkakör tudnivalóit, anyagait, feladatait, termékeit, statisztikáit, kommunikációs partnereit, a munkakör napi rutinjait és a felé támasztott elvárásokat ismeri meg illetve gyakorolja be. A kalapozás folyamata alatt gyorsan ki lehet szűrni a nem megfelelő jelölteket, még mielőtt elkezdenének dolgozni és valószínűleg károkat okozni.
Kalapozással rengeteg időt, fáradtságot, felesleges munkát és idegeskedést megspórolhatunk. Nem beszélve arról, hogy tehetséges kollégákat, akiket elveszíthettünk volna, meg tudunk tartani!
Sikeres kalapozást!

Forrás:
Nagy Géza