Bajnai Gordon miniszterelnök, Botka László polgármester és Szabó Gábor rektor közösen jelentették be, hogy az Extreme Light Infrastructure (ELI) elnevezésű szuperlézer megépítésére alakult EU-Irányító Testület ma Prágában ülésezett és pozitív döntést hozott a közös magyar-cseh-román pályázatról.

A 100 milliárd forintos beruházás elnyerésével Szeged és a projektben résztvevő országok felkerülnek a világ tudományos térképére. Most először épül nagy, közös kutatóintézet az új EU- tagországokban.

Botka László polgármester hangsúlyozta: Szeged győzött, Magyarország nyert. Az ELI megépítése Szeged város legfontosabb fejlesztési beruházása lesz a következő években. A szegedi sikernek két oka van: egyrészt a Szabó Gábor akadémikus által irányított világszínvonalú lézerkutató csoport kiemelkedő tudományos teljesítménye, valamint az összefogás, amely egyrészről megnyilvánult a Szegedi Tudományegyetem és Szeged város összefogásában, valamint abban, hogy Szeged ezt a projektet nemzetközi partnerek, Prága és Bukarest bevonásával kívánja megvalósítani.

A sajtótájékoztatón Bajnai Gordon miniszterelnök kiemelte: „Tavaly az Európai Technológiai Intézet helyszínéért rendezett pályázaton diadalmaskodott Magyarország, ma pedig egy fontos kutatás-fejlesztési projektet nyertünk el.” A miniszterelnök hozzátette: „A válság közepén sem adhatjuk fel a jövőt, az ország fejlődését pedig a tudással alapozhatjuk meg.” A miniszterelnök ilyen, tudásalapú, a kutatás-fejlesztés legjobb magyarországi hagyományait képviselő beruházásnak tartja a lézerkutató létrehozását. Bajnai Gordon gratulált Szegednek és a Szegedi Tudományegyetemnek, valamint a pályázatban és a projekt megvalósításában részt vevő cseh és román társintézeteknek, városoknak, az ezt támogató kormányoknak.

Az ELI felépítése Európát a lézeres technika bizonyos területein legalább egy évtizedre a világ élvonalába helyezi. A beruházás alapvetően három nagy tudományos célt szolgál: az egyik az úgynevezett beamline rendszer előállítása. A fejlesztések másik iránya, hogy a kutatók extrém időtartamokban tudjanak ultrarövid fényimpulzusokat előállítani. Az ilyen attoszekundumos lézerek teljesítményének növelésével számtalan alkalmazás előtt nyílna meg az út az anyagtudománytól a biológiáig. A harmadik cél egy  minden eddiginél nagyobb teljesítményű lézerrendszer megépítése, amely a fizika legalapvetőbb kérdéseinek vizsgálata felé nyitna utat.

A tervek szerint a beamline Prágában, az attoszenkudumos központ Szegeden épülne meg, míg a 100 petawattos rendszerre vonatkozó fejlesztések mind a két helyszínen, egymással szoros együttműködésben, de más technológiai megoldást keresve valósulnának meg. Mindezekkel egy időben Bukarestben egy fotonukleáris kutató központ épülne, ahol a nagyteljesítményű lézerek magfizikai alkalmazásait vizsgálnák.

„A megépülő berendezést a magfizikától az asztrofizikán, a kozmológián, a nagy energiájú fizikán keresztül a gyógyításig, elsősorban az onkológiai gyógyításig rengeteg mindenre lehet alkalmazni. Mivel a megcélzott intenzitás és teljesítménytartomány ma még előre láthatatlan effektusokat is produkálhat, újabb alkalmazások is lehetségesek. A ma még nem prognosztizálható felfedezések között számos Nobel-díjas eredmény is születhet, amiben magyar tudósok is osztozhatnak” – tette hozzá Szabó Gábor akadémikus, a kutatócsoport vezetője.

Forrás
Kormányszóvivő
www.kormanyszovivo.hu