A szakmai fejlődés és az elismerés iránti igény motiválja az Y-generációs, 20-36 év közötti magyar munkavállalókat, és mindössze negyedük tervei között szerepel határon túli munkavégzés - derül ki a Frissdiplomás Kft. legfrissebb, reprezentatív kutatásából.

A Profession.hu állásportál idén márciusban készített nem reprezentatív felmérésben megkérdezett munkavállalók 53 százaléka teljes mértékben, 30 százaléka pedig inkább támogatja a távmunkát, míg 3 százalékuk egyáltalán nem dolgozna így.

A gazdasági növekedés, az adócsökkentés és a nagyon alacsony infláció egyaránt hozzájárult a bérek emelkedéséhez - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán.

Magyarországon az egyik legalacsonyabb a munkaerőköltség az Európai Unió tagállamai között – derült ki az Eurostat adataiból. A 7,5 eurós (2330 forintos) hazai egy órára jutó költségnél csak Lettországban, Litvániában, Romániában és Bulgáriában olcsóbb foglalkoztatni a munkavállalókat. Az EU huszonöt eurós átlagához képest sokkal alacsonyabb a magyar munkaerőköltség, az ország ebből a szempontból versenyképesebb, mint néhány régiós tagállam. Dániában és Belgiumban viszont majdnem 40 euróba kerül óránként a foglalkoztatás.

Az ezredfordulóhoz képest csökkent, a 2005-ös állapothoz képest azonban kissé nőtt a nemek közötti különbségtétel a munkahelyeken. A nők még mindig nehezebben jutnak vezető álláshoz, és ott sokkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak.

A magyar nők átlag 13,2 százalékkal kisebb fizetést kaptak a férfiaknál 2014-ben. Ez a különbség 4,2 százalékponttal kisebb az ezredfordulón mértnél, ám a helyzet rosszabb a 2005-ösnél, amikor csak 11,9 százalékkal kerestek kevesebbet a nők a férfiaknál – derül ki a KSH friss, Nők és férfiak Magyarországon című kiadványából. Az elmúlt bő egy évtizedben nem igazán javult a helyzet a nemek közötti különbségeket tekintve. A KSH szerint az adatokból kitűnik, hogy a jólét magasabb szintjén élő országokban kisebbek a különbségek. A nők és férfiak helyzetének számos területen mérhető egyenlőtlensége nagyban függ az adott ország gazdasági szerkezetétől, a foglalkoztatottság mértékétől és a keresetek színvonalától.

A munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal, 6,2 százalékra csökkent - közölte a KSH. A munkanélküliek fele több mint egy éve nem talált állást.

Az egy évvel korábbihoz képest 51 ezer fővel, 279 ezerre csökkent a munkanélküliek száma tavaly november és idén január közt, a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal, 6,2 százalékra esett - derül ki a KSH adataiból.

Kisebb vállalkozások használhatják a pályakezdőket segítő 15 milliárd forintot.

Számos nagyvállalat működtet gyakornoki programot, de ezek a lehetőségek alapvetően az egyetemek, főiskolák hallgatóit célozzák. A szakképzésből kikerülteknek kevesebb lehetőségük van válogatni, pedig a munkatapasztalat megszerzése számukra is alapvető fontosságú. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban megjelent egy pályázat, amely 15 milliárd forintot biztosít elsősorban a kis- és középvállalkozások számára, hogy gyakornoki programokat működtessenek.

2015. január–novemberben 4,1 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A novemberi keresetnövekedésre hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleményében.

Meghaladja az európai uniós átlagot a magyarországi kis- és közepes vállalkozásoknál dolgozók aránya, a magyar kkv-k a foglalkoztatottak 70-71 százalékának adnak munkát, míg az Európai Unióban a munkavállalók 66-67 százaléka dolgozik ilyen cégnél - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára Nagykanizsán.

Több önkéntes nyugdíj- és egészségpénztár is akciózik az év végén, hogy a tagság adókedvezmény reményében növelje egyéni befizetéseit.