Az elméletek megdőltek,

avagy, aki túl akarja élni a válságot dobja ki a tankönyveket!

Betöltetlen állások ezrei, cégek, amelyek munkaerő felvételre és béremelésre készülnek. Ezek a Manpower Magyarország „Lehetőségek a válságban” kutatásának legmeglepőbb eredményei, amelyet a magyar gazdaság piacvezető társaságainak körében végzett. A megkérdezettek többsége nem állami támogatásokra, hanem döntésekre vár. A kutatás eredményeiből az látható, hogy a megkérdezett magyar cégeknek, függetlenül az iparágtól, árbevételtől és a foglalkoztatottak számától nincs egységes válságkezelési stratégiája, az atipikus foglakoztatási formák iránt, mint például a kölcsönzés, nőtt az érdeklődés.

Pályázati felhívások

A munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének, a foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítésének támogatása programot indít
a Szociális és Munkaügyi Minisztérium az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA).
A cél az átmeneti gazdasági visszaesés foglalkoztatási hatásainak mérséklése, az érintett munkavállalók munkahelyének megőrzése, illetve fog- lalkoztathatóságuk fejlesztése, valamint a gazdasági visszaesésből fakadóan átmenetileg megszűnő álláshelyek számának a minimalizálása.

Az elméletek megdőltek

avagy
aki túl akarja élni a válságot dobja ki a tankönyveket!

Első rész

Betöltetlen állások ezrei, cégek, amelyek munkaerő felvételre és béremelésre készülnek. Ezek a Manpower Magyarország „Lehetőségek a válságban” kutatásának legmeglepőbb eredményei, amelyet a magyar gazdaság piacvezető társaságainak körében végzett. A megkérdezettek többsége nem állami támogatásokra, hanem döntésekre vár. A kutatás eredményeiből az látható, hogy a megkérdezett magyar cégeknek, függetlenül az iparágtól, árbevételtől és a foglalkoztatottak számától nincs egységes válságkezelési stratégiája, az atipikus foglakoztatási formák iránt, mint például a kölcsönzés, nőtt az érdeklődés.

50 ezer állást őrizhet meg az új kormánytámogatás

Ötvenezer állás megtartását teszi lehetővé a szerdai kormányülésen elfogadott 30 milliárd forintos, európai uniós forrásból finanszírozott munkahely-megőrzési támogatás - jelentette be Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára.

Összehangolt fellépést sürgetett az ILO a válság kezelésére

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az elmúlt napokban tartotta 8. Európai Regionális Konferenciáját, ahol a válság enyhítése érdekében szükséges intézkedésekről tanácskoztak. A szervezet koordinált fellépést szorgalmazott a régió munkahelyeinek megőrzése és gazdaság motorjának mihamarabbi beindítása érdekében. A magyar delegációt Simon Gábor államtitkár vezette.

Családbarát Munkahely Díjak 2008

Kilencedik alkalommal osztották ki a Családbarát Munkahely Díjakat. Az elismeréseket Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter ma adta át Budapesten.

Tanulás vs kapcsolatok?

Az emberek nagyobbik fele (54%-a) úgy gondolja, hogy a munkaerőpiacon történő érvényesülés lehetőségét a folyamatos képzés, az élethosszig tartó tanulás biztosítja, de azok aránya is számottevő (41%), akik szerint a boldogulás inkább a jó kapcsolatokon múlik. Az emberek közel kétharmadának vannak tanulási tervei, s ezek között legnagyobb súllyal - tízből négy-négy felnőttnél - a szakmai tudás elmélyítése és a nyelvismeret bővítése szerepel. Minden ötödik polgár valami újba is belekezdene, szeretne egy (másik) szakmát vagy nyelvet elsajátítani. Az érettségi és a diploma megszerzése az ezekkel nem rendelkező felnőttek 10-15 százaléka számára vonzó lehetőség - ezek a legfontosabb megállapításai annak a telefonos közvélemény-kutatásnak, amelyet 2009 februárjában készített a Business Superbrands 2008 díjas Szonda Ipsos, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő megkérdezésével.

A magyar felnőttek 63 százaléka tervezi, hogy a következő néhány évben tovább képezi magát. A tanulni szándékozók elszántságát jellemzi, hogy csaknem mindegyiküknek többféle elképzelése van. Az emberek négytizede azt fontolgatja, hogy saját foglalkozásán belül keres majd valamilyen, a fejlődését szolgáló tanfolyamot. A magyarok 24 százaléka még ennél is nagyobb célt tűzött ki maga elé: új szakmát kíván tanulni. A fiatalok vannak leginkább lendületben, 32%-uk akarja elmélyíteni jelenlegi tudását, s 23%-uk szeretne valami teljesen új foglalkozást elsajátítani s 22 százalékuk egyszerre mindkettőben gondolkodik.

Terveik szerint nyelvtanulásra is viszonylag sokan adják majd a fejüket, 38 százaléknyian továbbfejlesztik mostani tudásukat, 22 százaléknyian pedig belekezdenek valamelyikbe. A meglévő nyelvtudás elmélyítésének igénye minden társadalmi rétegben megfigyelhető, de az átlagosnál sokkal nagyobb ez a vágy az érettségizettekben és a diplomásokban (51-56%) valamint a fiatalok körében (62%). Új nyelv tanulásának szándéka viszont a 60 év felettiek között alig észlelhető, mindössze 2 százalékuk tervez ilyent. Ugyanakkor a képzések tekintetében általában passzívnak mutatkozó alapfokú képzettségűek körében ennél jóval többen, 17 százaléknyian kívánnak beiratkozni nyelvtanfolyamra. Új nyelvet is főképpen a fiatalok akarnak tanulni - 42%-uk, de a közép-és felsőfokú végzettségűek háromtizede is gondolkodik ezen.

Az állami oktatási rendszer nyújtotta lehetőségeket, az érettségi és diploma megszerzését viszonylag kevesen tervezik. A középfokú végzettséggel nem rendelkezők közül csak 14 százaléknyian akarnak érettségizni. A felsőfokú oklevél az érintettek mindössze 9 százalékának vágyai között szerepel.

Az emberek többsége tehát tanulni szeretne a közeljövőben, s 54 százalékuk úgy érzi, ha valaki nem képezi magát állandóan, akkor lemarad és kiesik a munkaerőpiacról. Ezzel szemben a lakosság 41 százaléka szkeptikus az élethosszig tartó tanulás hasznát illetően, szerintük a képzettség nem sokat számít, az boldogul, akinek jó kapcsolatai vannak. A társadalom minden csoportjában a folyamatos képzés pártján lévők vannak többen, de amíg a diplomások és a fővárosiak körében arányuk 64-65 százalék, addig a falvakban és az alapfokú képzettségűek körében 49-51 százalék. Utóbbi két csoportban viszonylag sokan - 44-45 százalék - hangsúlyozta a kapcsolati tőke erejét.

Forrás:

Szonda Ipsos

A munkaerő-kölcsönzésre vontakozó, tavaly ősszel elfogadott uniós irányelvet 2011. decemberig át kell ültetni a magyar munkajogi szabályozásba. A legfontosabb változások egyike lesz, hogy a kölcsönzés csak határozott időre történhet, és szigorodnak az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó szabályok is. Míg a munkaerő kölcsönzés eredeti koncepciója alapján azt szolgálta, hogy rendkívüli helyzetekben, átmeneti időszakokra, vagyis rugalmas keretek között tegye lehetővé a foglalkoztást, ez mára megváltozott.

A munkahelyi stressz kezelése lényeges és nem elhanyagolható feladat. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet szakmai támogatásával ezért szívbarát munkahely pályázat indult, amelyre szeptember 15-ig jelentkezhetnek kis-, közép- és nagyvállalatok.