Magyarországon az egyik legalacsonyabb a munkaerőköltség az Európai Unió tagállamai között – derült ki az Eurostat adataiból. A 7,5 eurós (2330 forintos) hazai egy órára jutó költségnél csak Lettországban, Litvániában, Romániában és Bulgáriában olcsóbb foglalkoztatni a munkavállalókat. Az EU huszonöt eurós átlagához képest sokkal alacsonyabb a magyar munkaerőköltség, az ország ebből a szempontból versenyképesebb, mint néhány régiós tagállam. Dániában és Belgiumban viszont majdnem 40 euróba kerül óránként a foglalkoztatás.

Az ezredfordulóhoz képest csökkent, a 2005-ös állapothoz képest azonban kissé nőtt a nemek közötti különbségtétel a munkahelyeken. A nők még mindig nehezebben jutnak vezető álláshoz, és ott sokkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak.

A magyar nők átlag 13,2 százalékkal kisebb fizetést kaptak a férfiaknál 2014-ben. Ez a különbség 4,2 százalékponttal kisebb az ezredfordulón mértnél, ám a helyzet rosszabb a 2005-ösnél, amikor csak 11,9 százalékkal kerestek kevesebbet a nők a férfiaknál – derül ki a KSH friss, Nők és férfiak Magyarországon című kiadványából. Az elmúlt bő egy évtizedben nem igazán javult a helyzet a nemek közötti különbségeket tekintve. A KSH szerint az adatokból kitűnik, hogy a jólét magasabb szintjén élő országokban kisebbek a különbségek. A nők és férfiak helyzetének számos területen mérhető egyenlőtlensége nagyban függ az adott ország gazdasági szerkezetétől, a foglalkoztatottság mértékétől és a keresetek színvonalától.

2015. január–novemberben 4,1 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A novemberi keresetnövekedésre hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleményében.

Több önkéntes nyugdíj- és egészségpénztár is akciózik az év végén, hogy a tagság adókedvezmény reményében növelje egyéni befizetéseit.

Úgy tűnik, egyre több munkaadó látja be: kénytelen többet fizetni, ha nem akarja elveszíteni a jól képzett kollégákat. A reálbérek több mint két és fél éve nőnek, és a kormány a minimálbér-emelés mellett is elkötelezte magát.

Az információ-technológiai (IT) szektorban, valamint az üzleti szolgáltató központokban (Shared Service Center - SSC) lehet a legjobban keresni Magyarországon, a havi bruttó átlagbér ezeken a területeken elérte a 399 ezer forintot 2015 első félévében - derült ki a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu legutóbbi felméréséből.

A 15 országban megkérdezettek 70 százaléka az államtól és a munkaadója befizetéséből várja a nyugdíját és csak 30 százalék kalkulál saját megtakarításával, ez az arány igaz Magyarországra is - mondta Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese sajtótájékoztatón Budapesten.

A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél 4,1, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 3,0 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az első negyedévben - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Komoly hátrány érheti azokat, akiket munkáltatójuk „feketén”, azaz bejelentés nélkül alkalmaz. A következmények érinthetik a nyugdíjat, a táppénzt és egyéb ellátásokat és például a hitelfelvételhez szükséges jövedelemigazolást is.

A belvárosi és a piacokon működő kereskedőknél nem lesz száz százalékos a bérpótlék vasárnap sem. A többieknél lenne, de náluk meg alkalmazott nem lehet a boltban. Viszont mindenütt – a vendéglátásban, a turizmusban, a kórházakban, a rendőrségen is – száz százalékos lesz a bérpótlék az ünnepnapok alatt folytatott munkavégzés esetén.