Terülj-terülj asztalkám Nyomtatás
2007. április 21. szombat, 19:26
CafeteriaImage

Béren kívüli választható juttatáscsomag mindenki örömére

A mai gazdasági helyzetben a munkáltatók kétszer is meggondolják, hogy a reálbéreket versenyképességük veszélyeztetése nélkül szinten tudják-e tartani. Minden olyan lehetôség aranyat ér, amely adó- és járulék-megtakarítás elérését teszi lehetôvé a munkáltatóknak – és a munkavállalóknak. 2007-ben ön a dolgozói juttatásait akár 20-30%-kal is növelheti adó- és járulékmentesen, miközben adó- és járulékfizetési kötelezettsége nem nô.


Azoknak a cégeknek is érdemes ezt megfontolniuk, amelyek eddig önsegélyezô pénztáron keresztül támogatták dolgozóik lakásfenntartási, gyermeknevelési stb. kiadásait. Az idei önsegélyezô pénztári változások ezt ugyanis már nem teszik lehetôvé. Béren kívül vannak olyan juttatási lehetôségek, amelyeket az állam járulékmentességgel és személyi jövedelemadó-mentességgel, illetve kedvezménnyel támogat. Meg kell tehát keresni azokat a munkavállalói kiadásokat, amelyeket a munkáltató különbözô adómentes, béren kívüli (természetbeni) juttatások segítségével átvállalhat. (Lásd errôl az szja-törvény 7., 69. és 71. §-át, illetve 1. számú mellékletét!) Magától értetôdik, hogy a munkáltatónak ezeket a kiadásokat célszerû közvetlenül támogatni: így ezek után a hozzájárulások után nem kell járulékot fizetni, a munkavállaló szempontjából pedig ezek nem számítanak jövedelemnek, vagyis- személyijövedelemadó-mentesek.Sok cég ad a munkavállalóinak béren kívüli juttatásokat– étkezési jegyet,
- üdülési csekket,
- önkéntes nyugdíjpénztári,
- egészségpénztári vagy
- önsegélyezô-pénztári munkáltatói hozzájárulást, stb.

Személyre szabva
ImageA béren kívüli juttatások azonban nem érik el céljukat, nem ösztönöznek, nem motiválnak, ha a munkatársak nem használják fel ôket, hiszen a munkavállalóknak különbözô életkorokban és jövedelmi helyzetekben más-más igényeik vannak. A cégvezetés elhatározhatja például, hogy önkéntes nyugdíjpénztári befizetés útján biztosít a munkavállalóknak többletjuttatást. Csakhogy ez a fiatalabb dolgozókat nem igazán fogja ösztönözni – ahogy egy ötvenéves dolgozót sem motivál mondjuk a szülési segély.
Ráadásul ha egy munkáltató rosszul választja meg a béren kívüli juttatásokat, és ezért csak az alkalmazottak egy meghatározott köre részesül belôlük, elôbb-utóbb ellentétek is jelentkezhetnek a dolgozók között.
Az önálló nyugdíjpénztáron vagy egészségpénztáron keresztül történô juttatás másik hátránya, hogy nem lehet teljesítmény szerint megkülönböztetést tenni: mivel minden dolgozónak ugyanazt az összeget vagy százalékot kell biztosítani. Ezek kiküszöbölésére ideális megoldás a béren kívüli választható juttatáscsomag (cafeteria) kialakítása.

Miért jó?
A cafeteria rendszer lényege, hogy a dolgozó a cég által elôre meghatározott összeghatárig dönthet arról, milyen juttatásokat kíván igénybe venni a csomag terhére. A cafeteria elemei közé azokat a juttatásokat érdemes felvenni, amelyek adó- és járulékmentesek, vagy legalábbis kedvezményes adózásúak. A dolgozók akár adóköteles juttatásokat, kifizetéseket is választhatnak, csakhogy ebben az esetben a munkáltató által meghatározott keretben benne van a fizetendô közteher is.
A cafeteria rendszer lényege, hogy a dolgozó a cég által elôre meghatározott összeghatárig dönthet arról, milyen juttatásokat kíván igénybe venni a csomag terhére. A cafeteria elemei közé azokat a juttatásokat érdemes felvenni, amelyek adó- és járulékmentesek, vagy legalábbis kedvezményes adózásúak.
A dolgozók akár adóköteles juttatásokat, kifizetéseket is választhatnak, csakhogy ebben az esetben a munkáltató által meghatározott keretben benne van a fizetendô közteher is.A cafeteria rendszer előnye a külön-külön biztosított, béren kívüli juttatásokkal szemben:
- a dolgozóknak a legszélesebb választási lehetőségeket kínálja- a dolgozók igényeit tükrözi
- pontosan tervezhetővé válnak az adott dolgozóval kapcsolatos költségek
- nem kell mindenkinek azonos összegű juttatást adni
- fizetésemelés helyett érdemes a juttatáscsomag kereteit megemelni
- kiszámíthatóság
- magasabb jövedelmet biztosít, év közben bármikor elkezdhető, és már kétfős cégek is alkalmazhatják

Mennyi?

A cafeteria rendszer célja adott költségkereten belül a dolgozók életkorából, nemébôl, képzettségébôl stb. adódó eltérô szükségletek kielégítése. 2007-ben akár 700 ezer Ft is adható a munkaviszonyban állóknak adó- és járulékmentesen – annak ellenére, hogy 2006-tól a törvényi keretek 400 ezer Ft-ban maximálják egyes béren kívüli juttatások körét (Szja-törvény 71. §).

A jó cafeteria rendszer sikerének titka:
- költséghatékony (adót optimalizál)

- motiválja a dolgozókat
- javítja a munkaadó versenyképességét a munkaer?ľpiacon

A juttatási rendszernek ezek a jellemzôi kiemelkedô fontosságúak mind a munkáltató, mind a munkavállaló szempontjából. Ennyiben több, mint egyéb juttatási rendszerek, például a pusztán adómentes vagy kedvezô adózású juttatások: a munkavállaló ugyanis szívesen válogat a juttatások között. A cafeteria sokkal több annál, mint annak megválaszolása, hogy a dolgozó például készpénzt kér, vagy egészségpénztári munkáltatói hozzájárulást. Hiszen kérhet ezt is, azt is.


És a bérek?
ImageA munkavállalók a cafeteria rendszer kialakításakor nem mindig örülnek a bérrendszer esetleges változásának, hiszen számukra sokkal egyszerûbb zsebre tenni például a feketén nyújtott bérkiegészítést. Gyakori kifogás, hogy fizetéstôl fizetésig élnek, és minden forintra szükség van. Az esetek nagy részében azonban valójában a lustaság, az újtól való félelem a valódi ok. Ilyen esetben javasolt a cafeteriaelemek közé felvenni a készpénzkifizetés lehetôségét is – természetesen a munkáltató által fizetett valamennyi járulékkal felbruttósítva. Így pl. évi 200 ezer Ft-os cafeteriakeret mintegy 149 ezer Ft-os bruttó bérnek felel meg, és ennek mintegy 45-65 %-át kapja meg a dolgozó.
Ha a nettó jövedelmet ezek után az alkalmazott összehasonlítja a 200 ezer Ft-os cafeteriakeret nagyságával, szomorúan fogja tapasztalni, hogy a keret kétharmadát elbukta.

Toplista: 
- étkezési hozzájárulás
- önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulásImage
- egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás
- önsegélyező-pénztári munkáltatói hozzájárulás
- üdülési csekk vagy üdülési szolgáltatás
- iskolakezdési támogatás
- internet-hozzájárulás
- utazási költségtérítés, helyi bérlet stb...
- csekély összegű ajándék
- kulturális juttatás (színház, koncert)
- készpénzre váltás lehetősége

Változások
Fontos, hogy az önkéntes pénztárakkal kapcsolatban 2007. január 1-tôl jelentôs változás következett be. Ezek az alábbiak:
Önkéntes nyugdíjpénztár: a munkáltatói hozzájárulás járulékmentes felsô összege a minimálbér 50%-a.
Önkéntes egészségpénztár: a munkáltatói hozzájárulás járulékmentes felsô összege a minimálbér 20%-a.

ImageAz alábbiak (életmódjavító szolgáltatások) a pénztártag számára „egyéb adóköteles jövedelem”-nek számítanak, és az éves adóbevallásában szerepeltetnie kell ôket, a rájuk esô adót meg kell fizetni:

- tb-finanszírozási körbe nem tartozó természetgyógyászati szolgáltatás
-üdülési szolgáltatás,
- sportolási kiadás támogatása, sporteszközvásárlás támogatása,
- életmód
javítását célzó kúra támogatása,
- nem gyógyszer, gyógyhatású termék árának támogatása, gyógytea,
- fo-és szájápoló árának támogatása

Önsegélyezô pénztár: a munkáltatói hozzájárulás járulékmentes felsô összege a minimálbér 20%-a; megszûnik a lakásfenntartási támogatás és a gyermeknevelési támogatás lehetôsége; a várakozási idô 90 napról 180 napra nô.
Nem korlátozza ugyanakkor várakozási idô az alábbi szolgáltatások igénybevételét:
- gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ártámogatása,
-keresôképtelenség miatt kiesô jövedelem pótlása,
- hátramaradottak támogatása a pénztártag halála esetén,
- vak részére vásárolt speciális könyvek támogatása,
- vakvezetô kutyával összefüggô költségek támogatása,
- megváltozott munkaképességûek életvitele javítását célzó támogatás.
Az egészség- és önsegélyezô pénztári munkáltatói hozzájárulás járulékmentes felsô összege együttesen a minimálbér 20%-a.

A cafeteria rendszer juttatási listájának tervezésekor a dolgozói igényeken túl természetesen figyelembe kell venni az adózási szabályokat és a kapcsolódó egyéb jogszabályokat is.

Így működik
A cafeteria rendszer tervezésekor meg kell határozni a rendszer mûködését szabályozó alapelveket. Az alábbiakban felsorolt kérdésekre a cafeteriaszabályzatban mindenképpen választ kell adni.
ImageA dolgozók azonos értékben, azonos feltételekkel választhatnak-e a felkínált lehetôségek közül, vagy a cég a törvény által engedélyezett keretek között differenciált keretösszeget állapít meg?
Milyen idôszakra vonatkozik a munkavállalók választása? Lehetôvé teszi-e a vállalat az idôszakon belüli többszöri módosítást?
Átvihetô-e a fel nem használt keretösszeg a következô idôszakra?
Ha a keretösszeg nem vihetô át a következô idôszakra, akkor milyen formában juthat hozzá a munkavállaló a fel nem használt keretösszegéhez?
Az idôszakon belüli új belépôk esetén hogyan legyen a keretösszeg meghatározva?
Hogyan történjen a rendszerbôl kilépô munkavállalók elszámolása?
Mikor határozza meg a vállalat vezetése a következô idôszakra vonatkozó keretösszegeket?
Mely juttatási elemek kerüljenek a rendszerbe?
Kik legyenek jogosultak a rendszerbe való belépésre?

Erre is figyeljen!
A cafeteria rendszer optimális esetben a tervezés során meghatározott keretek között mûködik, de az adózási változásokat évrôl évre nyomon kell követni, folyamatosan figyelve a dolgozók igényeit, javaslatait.

A rendszer juttatási listájának tervezésekor a dolgozói igényeken túl természetesen tekintetbe kell venni az adózási szabályokat és a kapcsolódó egyéb jogszabályokat is.
A rendszer mûködtetésekor fontos szempont az adminisztráció. Ezeket a juttatásokat ugyanis személy szerint nyilván kell tartani. Ez ugyanakkor nem jelent feltétlenül nagyobb nyilvántartási kötelezettséget, mintha cafeterián kívül adjuk a természetbeni juttatásokat. Annyival nagyobb így az adminisztráció, amennyivel több (többféle) juttatást adunk, illetve amennyivel több dolgozó részesül belôlük.
Én azt javaslom, részesüljön minél több!

Kis István

www.kisado.hu 

Forrás: Az Üzlettárs



Kérdése van a cikkhez? Írja meg az Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőinkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Cégtárunk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →

További cikkeket a témában a "Vezetői túlélőcsomag" rovatunkban olvashat →

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció, a gazdasági ismeretek gyakorlati alkalmazásának terepe. Lényeges, gyakorlatban használható információk egy helyen a fő HR és munka témákban: munkaerő, erőforrás fejlesztési, bérszámfejtés, munkaügy, TB. A szakügyintézők, szakmenedzserek, ügyintézők, fejlesztési tanácsadók kincsesbányája, akik a gazdálkodási kar, illetve a menedzsment kézikönyvek elvégzése után gyakorlati ötletek tárházát találják a tréning, állás interjúk, önéletrajz kezelés, munkaerő-felvétel, képzések, coaching, teljesítmény menedzsment témákban.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.