Kikényszerítettnek tűnik a bérnövekedés Nyomtatás
2015. október 26. hétfő, 00:00

Úgy tűnik, egyre több munkaadó látja be: kénytelen többet fizetni, ha nem akarja elveszíteni a jól képzett kollégákat. A reálbérek több mint két és fél éve nőnek, és a kormány a minimálbér-emelés mellett is elkötelezte magát.


A jelek szerint egymásra licitálnak a cégek a kiskereskedelemben, hogy megtartsák, illetve megszerezzék a konkurenciától a szakképzett munkatársakat. Legutóbb az Auchan jelentett be 10 százalékos béremelést októbertől, ami ismét lépéskényszerbe hozhatja az ágazat szereplőit. Súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek a szállítás-fuvarozás, az autóipar, a vendéglátás területén tevékenykedő cégek is. Közben a KSH friss statisztikái szerint a reálbérek immár 32. hónapja nőnek, és a kormányzat elkötelezetten támogatja a 2016-os minimálbér-emelést.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó kereset január–augusztusban 243 100, a nettó pedig – családi kedvezmény nélkül – 159 300 forint volt, ami 3,7 százalékos emelkedés tavalyhoz képest. A költségvetési szférában ugyanakkor több mint 12 százalékkal ugrottak meg a bérek, ebben szerepe volt egyrészt a fegyveres testületek illetményemelésének és a szociális kiegészítő pótlék bevezetésének. Vélhetően hozzájárult a növekedéshez az is, hogy július végén, augusztus elején az uniós források lehívását felügyelő kormányzati alkalmazottak négyhavi fizetésüknek megfelelő bónuszt kaptak.

„A bérek emelkedése továbbra sem tudatos, hosszú távra tervezett és széles körű szakmai egyeztetések nyomán kialakuló folyamat Magyarországon. Amit jelenleg látunk egyes ágazatokban, az a hiányszakmák miatt létrejött bérnyomás. Ez azonban valószínűleg nem marad tartós, mert a lakosság arányához viszonyítva nem jelentős a kivándorlás” – mondta a Világgazdaságnak Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. Szerinte az ideális bérszintet ágazatonként kellene megállapítani, annak azonban semmi esetre sem szabadna elmaradnia a mindenkori létminimum összegétől, az pedig teljes nonszensz, hogy több százezer közalkalmazott ma is ennél kevesebbet keres. A tartós béremeléshez arra volna szükség, hogy a gazdaság fokozatosan a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek, technológiák felé tolódjon el.
Szerinte nem bizonyított az az érv, amely szerint a munkahelyek csaknem háromnegyedét biztosító kkv-szektor képtelen lenne évről évre kigazdálkodni egy az infláció szintjét több százalékkal meghaladó minimálbér-emelést.

Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke úgy véli, az Auchan által megkezdett és várhatóan a kereskedelmi ágazaton végiggyűrűző béremelési hullám néhány évvel korábban már lezajlott a mérnöki területeken és a call centerek versenyében. „Ahol munkaerőhiány van, a szereplők egy ideig megpróbálnak béremeléssel magukhoz csábítani embereket, ám ez nem folytatható a végtelenségig. Ilyenkor következik a bónuszok, speciális béren kívüli juttatások, karrierutak bevezetése” – mondta az elnök. Ő úgy véli, például a vendéglátás vagy a turizmus területén képtelenség felzárkózni a nyugati bérekhez, egy-egy jelentősebb emeléssel legfeljebb a külföldre költözők száma csökkenthető. A béremelés lehetőségeit szerinte is ágazatonként, térségenként kellene vizsgálni.

Forrás: Willin-Tóth Kornélia, Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.