Az okos nőket kevésbé fizetik meg

Az ezredfordulóhoz képest csökkent, a 2005-ös állapothoz képest azonban kissé nőtt a nemek közötti különbségtétel a munkahelyeken. A nők még mindig nehezebben jutnak vezető álláshoz, és ott sokkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak.

A magyar nők átlag 13,2 százalékkal kisebb fizetést kaptak a férfiaknál 2014-ben. Ez a különbség 4,2 százalékponttal kisebb az ezredfordulón mértnél, ám a helyzet rosszabb a 2005-ösnél, amikor csak 11,9 százalékkal kerestek kevesebbet a nők a férfiaknál – derül ki a KSH friss, Nők és férfiak Magyarországon című kiadványából. Az elmúlt bő egy évtizedben nem igazán javult a helyzet a nemek közötti különbségeket tekintve. A KSH szerint az adatokból kitűnik, hogy a jólét magasabb szintjén élő országokban kisebbek a különbségek. A nők és férfiak helyzetének számos területen mérhető egyenlőtlensége nagyban függ az adott ország gazdasági szerkezetétől, a foglalkoztatottság mértékétől és a keresetek színvonalától.

Magyarországon 2015. január elsején 5 millió 160 ezer nő élt (a teljes népesség több mint 52 százaléka), 21,4 százalékuk volt 65 évesnél idősebb, míg a férfiaknak csak a 14 százaléka volt nyugdíjas korú. A munkaképes korú – 15–64 éves – nők 3 millió 360 ezren voltak, 30 ezerrel többen a hasonló korú férfiaknál. Az idősebbek magasabb aránya, az alacsonyabb effektív nyugdíjkorhatár és a gyermekükkel otthon maradó anyák miatt azonban a nők a munkaerőpiacon már elvesztették a minimális létszámfölényt, a gazdaságilag aktívak között a nők már csak 46 százalékot képviselnek. A szellemi foglalkozásúak körében 59,1 százalék a nők aránya, míg a fizikai foglalkozásoknál 35,6 százalék; az iparban és az építőiparban csak elvétve találni nőket, ám a „szakképzettséget nem igénylő” munkaköröknek a 49,2 százalékát ők töltik be. Az átlagosnál nagyobb a nők részesedése a felső- vagy középfokú végzettséget, illetve a nagyobb presztízsű „felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő” foglalkozásokban is: 61,5, illetve 54,4 százalék – ami tükrözi azt is, hogy a nők körében magasabb a felső- és a középfokú végzettségűek aránya.

Ehhez képest érdekes, hogy a törvényhozók, vezetők és döntéshozók között a nők kisebbségben vannak, arányuk 39,7 százalékos volt 2014-ben. Ez több mint öt százalékponttal kedvezőbb az ezredfordulós adatnál, de rosszabb a 2013-as 40,8 százaléknál.

A diszkrimináció a fizetésekben is megjelenik. A férfiak nettó átlagkeresete 168 ezer forint volt 2014-ben, míg a nőké ennek alig 87 százalékára rúgott, nem érte el a 146 ezer forintot. A különbség kirívó a képzettebbek esetében: a szellemi foglalkozásúak körében a nők a férfiak jövedelmének alig több mint kétharmadát kapták meg. (Az általános iskolai dolgozók kilógnak a sorból: itt a férfiak keresnek kevesebbet, a tanárok, tanítók esetében a nők előnye 2,4 százalékig is elmegy.) A nők kereseti aránya az egyszerű foglalkozásoknál közelítette meg leginkább a férfiakét (8,8 százalék volt a különbség), míg a vezető pozícióknál, a felsőfokú végzettségűek esetében 30 százalékos volt az eltérés. Utóbbi szegmensben ráadásul romlik a tendencia: 2000-ben és 2005-ben is csak 20 százalék körüli különbséget mértek.

A legnagyobb különbséget a szemétgyűjtő, utcaseprő munkakörben mérte a KSH 2014-ben: a 61 ezer állást jelentő foglalkozási ágban a nők aránya 36,7 százalék volt, ám ők a férfiaknál 78,9 százalékkal kerestek kevesebbet. Igaz, a statisztikát itt némileg befolyásolhatták a közmunkaprogram számai is.

Forrás: Világgazdaság Online, Várkonyi Iván

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.
A fentiekket egyetértek. Megerősítés