KSH: márciusban tovább gyorsult a bérkiáramlás |
2016. május 27. péntek, 00:00 |
Márciusban a bruttó átlagkeresetek 6,6, a nettó 8,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 7,2, illetve 8,8 százalékos volt a bruttó és a nettó keresetnövekedés az egy hónappal korábbi 6,6 és 8,2 százalék után - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A vállalkozásoknál a bruttó kerestek 6,0 százalékkal, a nettó keresetek 7,7 százalékkal, a költségvetési szerveknél 10,1, és 11,8 százalékos volt a bérnövekedés a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.
A keresetek emelkedésére a minimálbér és a garantált bérminimum idei 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt. A nettó keresetek emelkedése a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt nagyobb a bruttóénál - fűzte hozzá a KSH jelentése. A prémiumok, jutalmak és más egyszeri különjuttatások nélkül számolt bruttó átlagkeresetek 7,0, a nem rendszeres kifizetések 9,9 százalékkal haladták meg a tavaly márciusit a nemzetgazdaság átlagban, míg a versenyszférában 5,6, illetve 10,0 százalékos növekedést mért a KSH. Márciusban a bruttó átlagkereset 264 300 forint volt, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 277 ezer forintot mért a statisztika. A teljes nemzetgazdaságot tekintve 168 800 forint volt a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset. 2016-ban jelentősen módosultak a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai, a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 176 000 forintra becsülhető - közölte a KSH. Az iparban 284, az építőiparban 194, a mezőgazdaságban 193 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset márciusban. A pénzügyi, biztosítási szektorban 569 ezer, az infokommunikációban 516 ezer forint volt a bruttó kereset, a szálláshely szolgáltatásban viszont csak 166 ezer forint. A humán egészségügyben 227, az oktatásban 263 ezer forint volt a bruttó átlagbér, a közigazgatásban és a védelmi szolgálatoknál 288 ezer forint. A KSH jelentéséből az is kiderül, hogy a versenyszférában 65 ezerrel - 3,4 százalékkal - nőtt egy év alatt az alkalmazásban állók létszáma a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. A közfoglalkoztatottak száma tavaly márciushoz viszonyítva 20 ezerrel (13,3 százalékkal) 171 ezerre nőtt márciusban, ami viszont kevesebb az első két hónapban foglalkoztatott 194-197 ezer embernél. A márciusi bruttó keresetük 78 847 forint volt, 932 forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál. Forrás: MTI Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint 13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás. Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |