| Ennyi pénzért vállalnának a diákok munkát |
|
| 2016. június 16. csütörtök, 00:00 |
|
A diákmunkára jelentkezők mindössze 30 százaléka hajlandó 700 forintos órabér alatt munkát vállalni, 800 forintos órabérért viszont már a diákok 80 százaléka elmenne dolgozni. 700 forint alatti órabérért már nagyon nehéz alkalmas jelölteket találni az amúgy is kevés diák között. Ugyanakkor tévhit, hogy aki manapság diákot szeretne alkalmazni, annak mindenképpen magas, 900 forint feletti órabért kell kínálnia – fűzte hozzá az eredményekhez Horváth Botond, az IFUA Horváth & Partners vezető tanácsadója. Mint mondta, a 700 és 800 forint közé eső sávban érdemes a diákmunkát meghirdetni. A budapestiek igénye valamivel nagyobb a vidékiekénél: előbbiek óránként átlagosan minimum 764 forintot, utóbbiak 716 forintot kívánnak keresni diákmunkával.
Annak, aki jó munkaerőt szeretne találni a diákok között, nem csak a fizetésben kell versenyeznie. Bár a legtöbb válaszadó (96 százalék) a fizetést tartotta fő szempontnak egy-egy munka elvállalásában, más tényezők is közrejátszanak a diákok döntésében. A munkavégzés helye a kitöltők 90 százalékának volt fontos. Igen sokan nevezték fontosnak azt is, hogy rendes főnököt kapjanak (88 százalék), hogy rugalmas időbeosztásuk legyen (87 százalék), és hogy "jófej munkatársakkal dolgozhassanak" (86 százalék). Forrás: Világgazdaság Online Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint 13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás. Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |