A bérek további növekedésére számítanak az elemzők Nyomtatás
2016. augusztus 25. csütörtök, 00:00

A bérek további növekedésére számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik úgy látják, a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.


A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétett adatai szerint júniusban a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt, a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,3 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékkal nőtt a bruttó és 7,9 százalékkal a nettó keresetek átlagos összege. A mínusz 0,2 százalékos júniusi inflációt figyelembe véve a reálbérek a nettó keresetek növekedését meghaladó ütemben emelkedtek.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az adatokat kommentálva kifejtette: idén 5,6 százalékos lehet a bruttó bérnövekedés, ami az adóváltozások miatt 7,2 százalékos nettó béremelkedést eredményezhet, így az erre az évre várt 0,6 százalékos infláció mellett 6,6 százalékos reálbér-növekedésre számít.
Hozzátette, hogy a reálbérek akár jóval dinamikusabban, 7 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek, mivel a hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani, egyes ágazatokban pedig folyatódik az életpályamodellek bevezetése.
Az elemző kommentárjában felidézte, tavaly a 4,2 százalékos átlagos bérnövekedés és a mínusz 0,1 százalékos infláció hatására 4,3 százalékkal nőttek a reálbérek. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bérnövekedés 4,5, a reálbér-növekedés 4,6 százalékos volt.
Így 2013 óta az idei év végéig kumuláltan 18 százalékot meghaladó mértékben, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig csaknem 22 százalékkal nőhetnek a reálbérek - mutatott rá.
Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje - fogalmazott Suppan Gergely.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az év egészében 6-7 százalék körül alakulhat a bruttó béremelkedés üteme, ami alátámasztja azt a várakozásukat, hogy idén elsősorban a háztartások fogyasztása lehet a GDP növekedés fő motorja.
Az elemző kitért arra: a rendszeres keresetek dinamikáját tekintve látható, hogy a lendület megmaradt júniusban is, az éves növekedési ütem 6 százalékos volt. A versenyszférában és a közszférában egyaránt gyors tempóban emelkedtek a bruttó átlagkeresetek, a vállalkozások esetében 5, az államigazgatásban pedig 7,3 százalékos volt az éves növekedés - hangsúlyozta.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában kifejtette: nincs meglepetés az adatokban, továbbra is jelentősen növekednek az átlagbérek. A korábbi tényezők, tehát az idei szja-csökkentés, valamint a minimálbér-emelés mellett felfelé húzza a béreket az is, hogy több ágazatban a munkaerőhiány miatt béremelésekre kényszerültek a munkaadók.
Hozzátette: több cégnél a béremelés az év második felében lesz esedékes, így az év hátralévő részében is jelentős lehet a béremelkedés üteme.
Németh Dávid az idén 7-8 százalék körüli reálbér-emelkedésre számít, ami jövőre a várt 2 százalékos infláció miatt 4-5 százalékosra lassulhat.

Forrás: MTI
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.