KSH: 7,3 százalékkal nőttek a nettó keresetek júniusban Nyomtatás
2016. augusztus 26. péntek, 00:00

Júniusban a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt, a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,3 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékkal nőtt a bruttó és 7,9 százalékkal a nettó keresetek átlagos összege - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).


A mínusz 0,2 százalékos júniusi inflációt figyelembe véve a reálbérek a nettó keresetek növekedését meghaladó ütemben 7,5, a közfoglalkoztatottak nélkül pedig 8,1 százalékkal emelkedtek.
A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt - tette hozzá a KSH.
Az alkalmazásban állók létszáma júniusban 2,775 millió volt, 70 ezerrel, 2,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 259 900 forint volt. A családi kedvezmény nélkül számított átlagos nettó kereset 172 800 forint volt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva júniusban 275 700 forint volt a bruttó és 183 400 forint a nettó átlagkereset.
A vállalkozásoknál 4,9 százalékkal volt magasabb az átlagos júniusi bruttó és 6,5 százalékkal a nettó átlagkereset a közfoglalkoztatottak nélkül. A költségvetésben 9,9, illetve 11,6 százalékos keresetemelkedés volt egy év alatt.
A júniusi átlagos 5,7 százalékos éves béremelkedéshez képest a mezőgazdaságban 7,0, az iparban 5,0, az építőiparban pedig 5,4 százalékkal nőttek az átlagkeresetek, ezzel a bruttó átlagkereset 280 ezer forint volt az iparban, 202 ezer az építőiparban és 207 ezer a mezőgazdaságban. A legmagasabb átlagkereset változatlanul a pénzügyi, biztosítási szektorban volt 515 ezer forinttal, ami 1,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A kereskedelemben és a szállítás raktározás területén 240-242 ezer forint volt a bruttó átlagbér júniusban, míg az infokommunikációban 462 ezer forintos átlagbért mért a KSH. A költségvetési szektorban a közigazgatás és védelem területén 14,3, az oktatásban 7,5, az egészségügyben 5,8 százalékkal magasabbak voltak a bruttó bérek, mint tavaly júniusban, ami 290, 226, illetve 227 ezer forintnak felel meg.
Az első fél évben 6,0 százalékos volt a bruttó és 7,6 százalékos a nettó keresetek átlagos emelkedése a tavalyi év azonos időszakához képest. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,6, illetve 8,3 százalékos volt a növekedés. Az első fél évben mindössze 0,1 százalék volt az infláció, azaz a reálbérek emelkedése gyakorlatilag megegyezik a nettó béremelkedés ütemével.
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 146 ezer fő - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, aminek összege az első fél évben átlagosan 9700, illetve 9500 forint volt - tette hozzá a jelentés.

Forrás: MTI
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.