A fiatal kutatóknak vonzóbb munkalehetőségek kellenek

A kutatás-fejlesztési ráfordítások növelését, tudományos potenciálunk fokozottabb kiaknázását, valamint a társadalom által elfogadott jövőkép kialakítását javasolják az uniós szakértők.

„Európa nem tud versenyezni alacsony bérekkel vagy nagy nyersanyagkészletekkel, csupán a tudás és a tehetség terén lehet versenyképes a világ többi részével” – jelentette ki tegnap Robert-Jan Smits, az Európai Bizottság kutatás-fejlesztésért felelős főigazgatója azon a budapesti sajtótájékoztatón, amelyen ismertették a magyar K+F-rendszert átvilágító független uniós szakértői jelentés eredményeit. A főigazgató szerint Magyarország komoly hagyományokra és tudásbázisra építhet ezen a téren, ami jó kiindulópozíciót jelent.

„Magyarország jó irányba halad, számos területen sikerült előrelépést elérnie, de még több változásra van szükség” – tette hozzá Mark Ferguson, a szakértői panel elnöke. A hazai kutatási és innovációs rendszer több mint ötven meghatározó szereplőjével folytatott konzultációk alapján hét területen fogalmaztak meg konkrét szakmai ajánlásokat. A szisztéma nagyon széttöredezett, Magyarországnak hatékonyabban kell kihasználnia szellemi tőkéjét, tudásbázisát és az innovatív nemzetközi vállalatok jelenlétét – hangsúlyozta Ferguson, hozzátéve, hogy a rendszer továbbra is alulfinanszírozott, a jelenleginél több állami és magánforrást kell bevonni.
Magyarországnak el kell döntenie, mit és mikor kíván elérni a kutatás-fejlesztés és innováció terén – tanácsolják a szakértők –, olyan jövőképet kell kialakítani, amelyet a különböző kormányzati szervek a magukénak éreznek, és a társadalom is egyetért vele. Nem mindegy, hogy mit akarunk elérni, több munkahelyet, több külföldi befektetőt vagy több Nobel-díjast – érvelt Ferguson. „Magyarországon sok a tehetséges kutató, ám elsősorban a fiatalok esetében vonzóbb munkafeltételekre és karrierlehetőségekre van szükség” – tette hozzá.

A szakértők szerint Magyarországnak szélesítenie kell innovációs bázisát is, amely jelenleg korlátozott számú vállalatnál koncentrálódik. „Minden szinten ösztönözni kell az innovációt a vállalkozásoknál, tevékenységtől és mérettől függetlenül. Olyan keretfeltételeket kell megteremteni, amelyek ösztönzik az innovációt, erősítik a kockázatvállalási kultúrát, és előmozdítják az innováció iránti keresletet a valódi nemzeti innovációs ökoszisztéma megteremtése érdekében” – olvasható az ajánlások között.

A vizsgálatot még a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) jogelődje kezdeményezte 2014 decemberében, így a 2015 januárjában elindult új hivatal a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer átszervezéséhez már fel tudta használni a független tanácsadók ajánlásait is – hangsúlyozta tegnap Pálinkás József , az NKFIH elnöke, aki szerint a főbb megállapítások visszaigazolták, hogy a döntéshozók a már elindított intézményi változásokkal, programokkal a leginkább fejlesztendő területeket vették célba. Így például anonim szakértők bevonásával és többszintű testületi értékelésekkel erősítették meg a pályázati bírálati rendszert 2015-ben. A vállalatok és kutatóhelyek kapcsolatának erősítését célzó felvetésre reagálva a hivatal elnöke hangsúlyozta: a pályázati felhívások egy csoportja kifejezetten a tudástranszfert, a vállalkozások és a közfinanszírozású kutatóhelyek közötti együttműködést ösztönzi.
Messze még az EU-s színvonal
Bőven van tér a fejlődésre, hiszen tavaly a bruttó hazai termék 1,4 százalékát sem érte el a hazai K+F-tevékenység a KSH adatai szerint, ami azt jelenti, hogy három éve nem sikerült növelni a gazdaság méretéhez képest a felzárkózásához elengedhetetlenül szükséges kiadásokat.
A kormány azt vállalta, hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékára emeli a kutatás-fejlesztési kiadásokat, ami az EU-ban ma átlag 2 százalék. A kutatóhelyek, illetve a kutatással foglalkozók számának csökkenése folytatódott: 2015-ben 2801 kutatóhely működött, 6,4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A K+F-létszám 56,2 ezer fő volt, ami 1,7 százalékos csökkenés.

Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.
A fentiekket egyetértek. Megerősítés