Az elméletek megdőltek

avagy
aki túl akarja élni a válságot dobja ki a tankönyveket!

Első rész

Betöltetlen állások ezrei, cégek, amelyek munkaerő felvételre és béremelésre készülnek. Ezek a Manpower Magyarország „Lehetőségek a válságban” kutatásának legmeglepőbb eredményei, amelyet a magyar gazdaság piacvezető társaságainak körében végzett. A megkérdezettek többsége nem állami támogatásokra, hanem döntésekre vár. A kutatás eredményeiből az látható, hogy a megkérdezett magyar cégeknek, függetlenül az iparágtól, árbevételtől és a foglalkoztatottak számától nincs egységes válságkezelési stratégiája, az atipikus foglakoztatási formák iránt, mint például a kölcsönzés, nőtt az érdeklődés.

A válságkezeléssel kapcsolatos prekoncepciók megdőltek. A HR és közgazdasági tankönyvek elméleteit nem alkalmazzák a magyar társaságok. Így összegezhető a Manpower Magyarország vezető magyar társaságok vezetői körében végzett munkaerőpiaci kutatásából, amely azzal a céllal készült, hogy a munkaerőpiac szereplői saját tapasztalatait összegezze.
Az egyes vállalatok döntéshozóinak egymástól kell tanulnia és az esetleges válaszokat megoldásokat megfelelően adaptálnia a saját szervezetére. A nagy súlyú humánstratégiai döntések sürgős meghozatalára vonatkozó igények miatt, a vezetők sorozatosan azzal találják szemben magukat, hogy a megszokott eszköztár kevés, vagy nem megfelelő, az eddigi információk kevésnek vagy hiányosnak bizonyulnak.

A Manpower munkatársai azt tapasztalták, hogy a megváltozott piaci környezet miatt nem szabad tanácsot adni előzetes prekoncepciók és sablonok alapján. A felmérésre érkezett válaszok elemzése során az első felismerés az volt, hogy az általánosan hangoztatott munkaerőpiaci prekoncepciók megdőltek. A biztosnak hitt feltételezések közül háromnak az értelmezése tűnik kulcsfontosságúnak a felmérésre vonatkozóan:

1. A válság során átrendeződik a bérstruktúra, megnő a szerepe a bérkiegészítő juttatásoknak.

A válaszadók által hozott döntések alapján kimutatható, hogy a bérstruktúrán nem, vagy csak kis mértékben változtatnak a hazai vállalatok. Eltérés a pénzügyi és az IT szektorban található. A pénzügyi szektorban a válaszadók fele alapbér-növekedéssel számolt és a várakozásokkal ellentétben csupán mintegy 20%-a tervezi a bérkiegészítő juttatások emelését, míg 70%-uk nem változtat azon. Az IT szektorban a vállalatok 9,4%-a alapbér csökkentés mellett döntöttek és a bérkiegészítő juttatásokat ennek mintegy duplája, 18,2%-a szintén megvágja. Az IT és pénzügy szektorban tapasztalt tendenciák tovább cáfolják az első számú prekoncepciót. Ennek magyarázata az lehet, hogy a válság következtében kényszerűen meghozott létszám-leépítési döntések mellett nem tartják jó humánpolitikai lépésnek a bizonytalanság növelését a bérezési struktúra átalakításával. Erre utal az a tény is, hogy a tervezett változtatások jellemzően kismértékűek és az esetek 70-75%-ban pozitív előjelűek. A konzultációk és a szöveges válaszok alapján kiderült, hogy a nyílt és őszinte kommunikációt ugyanolyan fontosnak tartják a munkáltatók mint a gyors és határozott döntéseket.

2. A válság „lefelé menő” szakaszában egyáltalán nem várható létszámbővülés, semmilyen vállalati körben.

Majdnem minden ötödik válaszadó cég (17,8%) már a következő fél évben számol valamilyen mértékű létszámnövekedéssel. Kiemelendő, hogy a legmagasabb leépítést tervezők között lévő termelés és IT szektorok (47,6%, 50%) azok, amelyekben a legmagasabb arányú növekedést is prognosztizálnak (23,8% termelés, 30% IT). Érdekes adat, hogy a válság által egyik leginkább sújtott pénzügyi szektor kivárni látszik (50% a létszám stagnálását tervez). A legtanácstalanabbnak a szolgáltatás szektor tűnik, amelyet a magas stagnálási arányok (63,6% létszám és 72,7% bérek tekintetében), valamint a várható növekedési időszak becslésének bizonytalanságai is jelzik.

A vállalatok túlélési vagy akár fejlődési tervükben várhatóan az egyik kulcstényező lesz a megfelelő humán tőke megtartása vagy kialakítása. Ennek érdekében tapasztalható, hogy a cégek humán stratégiájában jelentősen megnőtt az érdeklődés atipikus foglalkoztatási formák iránti. Nem lehet véletlen, hogy a leginkább érintett, illetve döntésképesebb iparágak (termelés, IT) azok melyek legaktívabbnak mutatkoznak ezen foglalkoztatáspolitikai formák alkalmazásában. A termelés esetében a kölcsönzési szolgáltatást igénybevevők köre várhatóan 10%-kal míg az IT szektorban 15%-kal bővülhet. A legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási formák: munkaerő kölcsönzés (válaszadók 57%-a használja vagy tervezi használni), részmunkaidős foglalkoztatás (73,4%), munkaidőkeret (50,4%), munkakör megosztás (50%).

Úgy tűnik, hogy a vállalatok egy része úgy tekint a megváltozott piaci környezetre, mint esélyre, az eddig telített piacokon való térnyerés lehetőségére. Ezért terveznek szinte minden szektorban valamennyi létszámbővítést is az elbocsátások mellet, ami egyfajta szelekciót, fejlődési jelleget mutat. A cégek szeretnék megtartani, vagy akár fejleszteni is a humán tőkéjüket, hiszen szinte minden vállalat számol a valamikori fellendüléssel, amelyet a válaszadók 87,7%-a 2010 első felében vagy még hamarabbra prognosztizálja.

Ezek a tendenciák lehetőséget hordozhatnak magukban azoknak munkavállalók számára is, akik alkalmazkodva a követelményekhez magasabb mobilitással és rugalmasabb szemlélettel keresik a megfelelő állást.

Forrás:
Manpower