| GKI: drága és szükségtelen a Vértesi Erőmű |
|
| 2009. július 21. kedd, 03:00 |
A GKI tanulmánya szerint a legésszerűbb megoldás a bánya leállítása és a távhőellátás 2020-ig való biztosítása, ami mintegy 1000 fős elbocsátást jelentene. A szénfillér támogatás egy VÉRT dolgozóra jutó összege tavaly csaknem 4 millió forint volt. Ez sokkal magasabb annál a támogatásnál, amit munkahelyteremtésre kaphatnak vállalkozások (jellemzően 1 millió forint körüli összeg). A szénfillér támogatásnak egyébként 2011-től nincs jogi alapja – írja a GKI közleménye, hozzátéve: a bánya és az erőmű 2020-ig történő teljes üzemeltetése akár 100 milliárd forintjába is kerülhet az államháztartásnak.A Vértesi Erőmű működési engedélye és élettartama 2020-ban jár le, de a jelentős veszteségek – és a szénfillér-támogatás – miatt a jelenlegi állapot fenntartása aránytalanul drága, a Vértesi Erőmű által termelt áramra ráadásul jelenleg nincs szüksége a nemzetgazdaságnak – tájékoztatott a GKI. A Gazdaságkutató javaslata szerint 2010-ben bezárna a jelentős szénkészleteket felhalmozó bánya, s ezt követően 2020 végéig a jelenlegi 4 blokkos helyett 2 blokkos erőművi üzem működne tovább, részben biomasszára alapozva. Ez az államháztartás szempontjából minimális kiadás fejében 11 évre biztosítja a GKI szerint a 400 megmaradó dolgozó foglalkoztatását és az elbocsátottak és nyugdíjazottak számára fizetendő átmeneti támogatásokat. A VÉRT gazdálkodása 2009-ben éves szinten várhatóan jelentős, 20 milliárd forint körüli veszteséget mutat, az önköltségi alatti szabadpiaci áramár következtében, ezt enyhíti a 7,5 milliárd forint szénfillér-támogatás. A GKI három döntési alternatívát vizsgált meg: egyrészt a bánya és erőmű az élettartam végéig való teljes kapacitással működtetését; a bánya 2010-es leállítását, a távhőellátás 2 blokkos működtetésével 2020 végéig való biztosítását; illetve a bánya 2010-es leállítását és az erőmű 2 blokkos, 2013 végéig tartó működtetését. Mindhárom alternatívában az erőmű bezárását követően gázüzemű fűtőmű veszi át a távhő termelését, az intézet szerint a nemzetgazdaság szempontjából legésszerűbb megoldás a második. Ebben az esetben 2000 foglalkoztatottból összesen mintegy 1000 főt kellene elbocsátani, további közel 600 főt lehetne nyugdíjazni. A leépítés 2010-2013 között felmerülő összes közvetlen személyi költsége mintegy 4,6 milliárd forint, amit veszteséges működés nélkül elbír az erőmű. A kapcsolódó állami szerepvállalás mértéke 2014-ig mintegy 2,8 milliárd forint lehet a GKI számításai szerint. Forrás: Napi Gazdaság Online A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció, a gazdasági ismeretek gyakorlati alkalmazásának terepe. Lényeges, gyakorlatban használható információk egy helyen a fő HR és munka témákban: munkaerő, erőforrás fejlesztési, bérszámfejtés, munkaügy, TB. A szakügyintézők, szakmenedzserek, ügyintézők, fejlesztési tanácsadók kincsesbányája, akik a gazdálkodási kar, illetve a menedzsment kézikönyvek elvégzése után gyakorlati ötletek tárházát találják a tréning, állás interjúk, önéletrajz kezelés, munkaerő-felvétel, képzések, coaching, teljesítmény menedzsment témákban. |