Garantált bérminimum, vagy minimálbér? Nyomtatás
2011. szeptember 07. szerda, 00:00
Honnan tudjuk, hogy középfokú végzettséget igényel-e a munkakör és jogosult-e a magasabb munkabérre a dolgozó?

A 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetõleg középfokú szakképzettséget igénylõ munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidõ teljesítése esetén 2009. július 1-jétõl 2009. december 31-ig havibér alkalmazása esetén 87 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 20 100 forint, napibér alkalmazása esetén 4030 forint, órabér alkalmazása esetén 503 forint.

És amit sokan nem tudnak: 2011-től nemcsak a munkavállalónak jár a garantált bérminimum a feltételek megléte esetén, hanem az egyéni vállalkozóknak és társas vállalkozóknak is ez után kell járulékot fizetni, amennyiben az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. (Lásd: 1997. évi LXXX. törvény 4. §. s))
Frissítés: 2011. január 1-től havibér alkalmazása esetén 94.000 forint, hetibér esetén 21.650 forint, napibér esetén 4.330 forint, órabér esetén 541 forint. Frissítés: 2010. január 1-től havibér alkalmazása esetén 89.500 forint, hetibér esetén 20.600 forint, napibér esetén 4.120 forint, órabér esetén 515 forint.

Itt két kérdés merül fel, nevezetesen, honnan tudjuk, hogy középfokú végzettséget igényel-e a munkakör és jogosult-e a magasabb munkabérre az a dolgozó, aki ugyan középfokú végzettséget igénylõ munkakörben dolgozik, de nem rendelkezik az adott munkakörre elõírt középfokú végzettséggel? A válaszhoz nem elegendõ a kormányrent tanulmányozni, mert az félreértésre adhat okot. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a munkavállaló által betöltött munkakört, a munkakörhöz tartozó feladatokat, a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget jogszabály, ennek hiányában a munkáltató határozza meg. Ennek megfelelõen, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a munkáltató döntésétõl függ, mely munkakör igényel legalább középfokú végzettséget, illetõleg szakképzettséget.

A garantált bérminimum megállapításának feltétele, hogy a munkavállaló igazolható módon rendelkezzen azzal a végzettséggel, illetõleg szakképesítéssel, amelyet jogszabály vagy a munkáltató megkíván, valamint a munkakör ellátásához szükséges legyen az adott végzettség. Ezzel együtt a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló csak az lehet, aki az adott munkakör betöltéséhez szükséges feltételekkel, így legalább középfokú iskolai végzettséggel vagy adott középfokú szakképzettséggel (a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel) rendelkezik. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben tehát nem foglalkoztatható az a munkavállaló, aki nem rendelkezik legalább középfokú iskolai végzettséggel, illetve az adott középfokú szakképzettséggel.

Annak megállapítása, hogy az adott munkakör betöltéséhez kötelezõ-e a középfokú végzettség egyes munkaköröknél egyszerûen eldönthetõ kérdés, hiszen ezek betöltésének feltételeit jogszabály határozza meg, de olyan - akár jogszabályi, akár egyéb - lista, amely a létezõ valamennyi munkakört és az azok betöltéséhez megkívánt végzettségeket felsorolná, nem létezik, mivel nem is létezhet a munkakörök sokfélesége miatt . Itt irányadó lehet az adott szakképesítés OKJ száma. Az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzékrõl és az Országos Képzési Jegyzékbe történõ felvétel és törlés eljárási rendjérõl szóló 1/2006 . (11. 17.) OM rendelet tartalmazza . A rendelet minden szakképesítéshez 15 jegyû azon osító számot rendel, amely közül az 1-2 . számjegy jelenti a szakképesítés szintjét . A 31-es és annál magasabb jelzõszámok közép- vagy annál magasabb szintû szakképesítést jelölnek.

További segítséget jelent, hogy Az OKJ-rendelethez kapcsolódnak a szakképesítésért felelõs miniszter által a hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirõl kiadott jogszabályok. Ezek tartalmazzák a szakképesítés azonosító számát, valamint meghatározzák azt is, hogy melyek a szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakörök, foglalkozások (FEOR-számmal is megjelölve), illetve melyek a szakképesítéssel rokon szakképesítések.



A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció, a gazdasági ismeretek gyakorlati alkalmazásának terepe. Lényeges, gyakorlatban használható információk egy helyen a fő HR és munka témákban: munkaerő, erőforrás fejlesztési, bérszámfejtés, munkaügy, TB. A szakügyintézők, szakmenedzserek, ügyintézők, fejlesztési tanácsadók kincsesbányája, akik a gazdálkodási kar, illetve a menedzsment kézikönyvek elvégzése után gyakorlati ötletek tárházát találják a tréning, állás interjúk, önéletrajz kezelés, munkaerő-felvétel, képzések, coaching, teljesítmény menedzsment témákban.