Új adószabályokat kérnek a munkaadók Nyomtatás
2015. szeptember 15. kedd, 00:00

Az MGYOSZ azt javasolja, hogy az állam tartsa reálértéken a versenyszféra munkával kapcsolatos terheit.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) egy, elsősorban az adózást érintő javaslattal állt elő a gazdaságpolitikai döntéshozók számára. A szervezet azt javasolja, hogy az állam tartsa reálértéken a versenyszféra munkával kapcsolatos terheit.


A javaslat alapján tehát, amennyiben például egy adott évben az infláció 2 százalék, a versenyszféra béremelkedése 5 százalék, akkor a versenyszféra munkáltatói által befizetett közterhek és adók csökkenjenek 3 százalékkal. A legnagyobb munkaadói szervezet azt javasolja, hogy ez a szabály legyen mindaddig érvényben, amíg az adóék nem éri el a visegrádi országok, esetleg az újonnan csatlakozott EU-tagok átlagát. A javaslatcsomag mindezek mellett a közszférában dolgozók létszámának átgondolt csökkentését is szorgalmazza.

A szövetség indoklása szerin új helyzet tapasztalható a hazai vállalatoknál: egyre gyakoribb, hogy a gazdaság fejlődését meghatározó cégek bővíthetnék piacukat a megfelelő kereslet nyomán, de kapacitásuk bővítéséhez, technológiai fejlesztéseikhez nem találnak elegendő, vagy megfelelően képzett munkaerőt. Eközben egyre több vállalat küzd komoly gondokkal, hogy megtartsák alkalmazottaikat, illetve a távozókat pótolják. Ezzel egyidejűleg a közszférában foglalkoztatottak száma nem csökken, és "ebben vélhetően olyan – politikailag indokolható – aggályok is közrejátszanak, hogy a leépítések révén számos állami alkalmazott (beleértve a közmunkásokat is) a munkanélküliek ma már csökkenő táborát növelné".

A feszített munkaerő-piaci helyzet erős béremelési nyomás alatt tartja a munkaadókat - írják.

Az MGYOSZ azt kéri, hogy határozzon meg a kormányzat transzparens és jól mérhető célokat és hozzárendelt akciótervet a közszférában alkalmazottak létszámának csökkentésére, amelynek eredményeiről a közvéleményt negyedéves rendszerességgel tájékoztatja. Az akcióterv fordítson különös figyelmet az így felszabaduló munkaerő versenyszférában történő alkalmazására, illetve képzésekkel alkalmassá tételére.

A versenyszféra munkaerőigényeinek növekedésével párhuzamosan a közmunkára fordított források egyre növekvő részét fordítsa a kormányzat a mobilitás, és ezen belül is az átköltözés és a hatékony képzés támogatására - kérik.

Minimális célként az MGYOSZ azt fogalmazza meg, hogy elégedjen meg az állam a versenyszféra munkáltatóitól a munkával kapcsolatos terhek reálértéken való szinten-tartásával. Ezzel a szabállyal szerintük egy pozitív visszacsatolás indulhat be: a demográfiai trendek, az elvándorlás és a beinduló gazdasági növekedés által amúgy is jelentkező bérnyomás kezelésében a vállalatok a várhatóan csökkenő közterhek miatt rugalmasabbak lesznek, a vásárlóerő nő, és az állam költekezése keretek közé szorul.

Forrás: Világgazdaság Online
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.