Elemzők: az idénymunkák még alacsonyabb munkanélküliséget hozhatnak Nyomtatás
2016. június 03. péntek, 00:00

A nyári idénymunkák tovább csökkenthetik a munkanélküliséget, amely az év egészében 1,0 százalékponttal is alacsonyabb lehet a tavalyi 6,8 százalékosnál - kommentálták a KSH kiadott foglalkoztatási adatait az elemzők.


A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint egy év alatt ötödével, 73 ezerrel, 265 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, és 1,7 százalékponttal 5,8 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta a február-áprilisi három hónapban. A foglalkoztatottak száma az első negyedévhez képest 31 ezerrel, a múlt év azonos időszakához képest pedig 153 ezerrel (3,7 százalékkal) nőtt. A foglalkoztatási ráta 65,6 százalékra emelkedett, az egy évvel korábbinál 2,8, az első negyedévinél 0,5 százalékponttal magasabbra.
Barczel Vivien, az Erste Bank makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy a szezonális tényezők már áprilisban is éreztették hatásukat, a nyári munkák megjelenésével a munkanélküliségi ráta rendszerint csökkenést mutat.
A munkanélküliségi ráta csökkenését több tényező is segítette, tette hozzá:  egyrészt a közfoglalkoztatottak magas szintje is hozzájárul az elmúlt időszakban látott kedvező folyamatokhoz, másrészt a gazdasági növekedés, és így a versenyszféra bővülése is támogatta a csökkenést. Az elemző arra számít, hogy  a csökkenő trend folytatódhat idén és a tavalyi  6,8 százalékos rátát követően idei év egészébenben átlagosan 5,8 százalékra eshet a mutató.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy az elsődleges munkaerőpiac  egyre több munkaerőt volt képes felszívni, amely látszik a bérek emelkedésében is. Kérdés azonban, hogyan lehet ösztönözni, hogy a közmunkaprogramból és az állami szektorból többen menjenek át a magánszektorba dolgozni,  vetette fel a szakember.
Oszlay András, a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen alacsony munkanélküliséget  utoljára 2004 júniusában mérhettek, de akkor még jóval alacsonyabb volt munkaerőpiaci aktivitás. A munkaerőpiac ennek megfelelően hosszú évek óta a legfeszesebbnek mondható, ami néhány ágazatban már effektív munkaerő-hiányt jelent. A nyár közepére, amikor a szezonális munkahelyek is megsokasodnak,  a munkanélküliségi ráta 5,5 százalék alá csökkenhet, éves átlagban pedig akár több mint egy százalékponttal is mérséklődhet a tavalyi 6,8 százalékról. A foglalkoztatás javulását magas béremelkedés kíséri (márciusban a reálbérek éves növekedési üteme meghaladta a 8 százalékot), ami a háztartások vásárlóerejét komolyan javítja. Így továbbra is reális a lehetősége, hogy éves átlagban a magyar gazdaság 2 százalékot elérő, azt esetleg enyhén meg is haladó ütemben bővüljön 2016-ban az első negyedévi 0,9 százalék után.

Forrás: MTI
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.