Egyre többen dolgoznak az állami szférában Nyomtatás
2016. október 21. péntek, 00:00

A gazdasági válság után az állam a saját dolgozóinak a fizetését nem növelte, viszont több embert foglalkoztatott.

A kormány az állami alkalmazottak számának csökkenését tűzte ki célul. A Policy Agenda azonban úgy számol: az állami szféra növekszik.

A tavalyi költségvetés zárszámadása alapján jól látszik, hogy 2015-ben a központi költségvetés által foglalkoztatottak száma 560 ezer fő volt - írták. Ez mintegy 25 ezerrel több, mint egy évvel korábban.


A gazdasági válság kezdete óta 315 ezer fővel nőtt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma. Ez ugyanakkor önmagában félrevezető adat - hívják fel a figyelmet az elemzők is, hiszen az Orbán-kormány több területen is átalakította a fenntartói, üzemeltetői viszonyokat. Így a központi igazgatáshoz került az önkormányzatoktól az egészségügyi intézmények egy része, az oktatási rendszer jelentős része, az önkormányzati államigazgatási feladatok egy része. Ez nyilvánvalóan változásokat hozott a létszámadatokban is.

2008-hoz képest 17 százalékkal többen dolgoznak az államnak, ami személyi kiadásokban 18 százalékos növekedést jelent. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2008 és 2015 között a költségvetési intézményekben dolgozók rendszeres bruttó jövedelme nem változott, akkor az látszik, hogy a gazdasági válság után az állam a saját dolgozóinak a fizetését nem növelte, viszont több embert foglalkoztatott.

A kormányban 2010-ben a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12 584 vezető volt, és 69 milliárd forintot tett ki rendszeres személyi juttatásaik összege (ehhez még hozzá kell számítani a nem rendszeres személyi juttatásokat, de ennek adatait nem közölte a kormány). Ugyanez a szám 2014-re már 17,7 ezer főre bővült, és a bérük összege már 104 milliárd forintot vitt el a büdzséből. 2015-ben pedig tovább növekedett a vezetői állomány, 19 ezer főre, amely 110 milliárd forintba került. Ebben nincsen benne az idén bejelentett, és részben már levezényelt háttérintézmények átszervezése, amely elvileg csökkenti a vezetői szintek, és a kormány alkalmazottainak létszámát.

Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.