Már a diplomások is hiányoznak Nyomtatás
2017. január 12. csütörtök, 00:00

A szakmunkások hiányoznak leginkább a vállalkozásoknak – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2016. novemberi vállalati felméréséből. A társaság szerint a válaszadó vállalatok 81 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs elég szakmunkás a cégüknél. Ugyanakkor csaknem minden harmadik cég arról panaszkodott, hogy segéd-, illetve betanított munkást is keres, s minden ötödiknél kevés a diplomás is. A cégek tizede megfelelő képzettségű vezetőt keres, miközben adminisztratív területeken gyakorlatilag telített a pálya.


A betanított, illetve segédmunkásokat a 250 fő fölötti vállalatok hiányolják leginkább – a cégek több mint fele (53 százalék) panaszkodott erre a felmérés során. Az ágazatok közül e képzettségi szint esetében az élelmiszeripart (75 százalék) és a vegyipart (61 százalék) érinti leginkább a probléma, mely a gép- és feldolgozóiparban sem elhanyagolható (50 százalékos vagy a feletti).

A szakmunkáshiányt leginkább „érző” vállalatok a 250 fő fölötti állományt foglalkoztatók, ezek 96 százaléka nélkülözi a megfelelő számú munkaerőt. A vállalati átlag felett mutatkozott hiány ezen a területen még a kis, 20 fő alatti cégek esetében is, ahol 85 százalék panaszkodott hiányra. Az ágazatok közül két kategória jelentősen kiemelkedik az átlagból: a fémipari és az építőipari vállalkozások majdnem mindegyike (93-94 százaléka) ide tartozik, de az élelmiszer- és a gépipari vállalkozások döntő többsége (89-90 százaléka) is küzd a problémával.

A GKI megállapítása szerint a szakmunkásképzés jelenlegi rendszere nem képes enyhíteni a hiányt. Ennek részben az az oka, hogy sokan már a végzést követően közvetlenül külföldön keresik a boldogulást (a jobb fizetés, a perspektíva és a stabilitás reményében), esetleg egy-két év hazai szakmai gyakorlat után mennek idegenbe. A kutatóintézet szerint nem vonzó továbbá szakmunkásnak tanulni azért sem, mert a végzettséggel szerezhető jövedelem sok esetben (különösen a kisebb településeken) nem tér el jelentősen a minimálbértől. A KSH adatai szerint a fizikai munkakörökben foglalkoztatottak átlagbére 2016 októberében nettó 126 ezer forint volt. Az alacsony keresetekre megoldás lehet a szakmunkások számára garantált bérminimum szintjének növelése, ám ehhez az intézet szerint egy-két év béremelése még nem elég, tartós bérszínvonal-emelkedésre volna szükség.

Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.