|
Jelentősen nőtt a munkaerő és szakemberhiányt jelző cégek aránya az elmúlt öt évben – derült ki a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet legfrissebb felméréséből. Különösen aggasztó tény, hogy legnagyobb arányban az exportra termelő vállalatok küzdenek emiatt nehézségekkel. Nem csak a tapasztalt munkaerőt nehéz megtartani, hanem még a diákmunkásokat is szinte lehetetlen.
A munkaerő- és szakember-hiányt jelző cégek aránya jelentősen nőtt az elmúlt két évben: míg 2011 és 2013 között csupán minden tizedik vállalkozás jelezte ezt a problémát, addig 2016 októberben már a vállalkozások 40%-a említett a toborzási nehézségeket, mint a vállalat üzleti életét akadályozó tényezőt – derült ki a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK-GVI) most közzétett adataiból. Ez a jelenség legsúlyosabban a döntően exportáló dunántúli, közép- és nagyvállalkozásokra volt jellemző.
Idén, január végére már a 90 ezret is elérte a betöltetlen állások száma!
A munkaerő- és szakemberhiányt, mint a vállalkozás üzleti tevékenységét akadályozó tényezőt minden tizedik cég említette a konjunktúra vizsgálatok során 2011 áprilisa és 2013 októbere között. Ezt követően ez az arány 2014 októberben megugrott (21%), vagyis ekkor már minden ötödik vállalkozás az üzleti tevékenységét akadályozó három legfontosabb tényező közé sorolta e problémát.
Hiánycikk a melós - Kép: Pixabay
2015 októberében ismét jelentősebb emelkedés történt, ekkor a vállalkozások 27 százaléka említette a munkaerő- és szakemberhiányt. Ezután lassabb, de folyamatos növekedés következett, aminek eredményeképpen 2016 áprilisában már a cégek közel egyharmada (29%) emelte ki ezt a problémát, 2016 októberére pedig ez az arány 40 százalékra nőtt.
A toborzási nehézségek közül a legtöbb céget az új, tapasztalt munkavállalló(k) felvétele, az új, kezdő munkavállalló(k) felvétele, illetve a cégnél dolgozó tapasztalt munkavállaló(k) megtartása érinti. A vállalkozások közel kétharmada úgy véli, hogy 2017-ben tovább fognak súlyosbodni a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák. Az eredmények szerint főként azok a vállalkozások szembesülnek munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, akik a megrendeléseik növekedésére számítanak a következő félévben. A bérnövekedési szándékok pozitívan függenek össze a toborzás nehézségek megjelenésével: tehát azok a cégek, amelyek toborzási nehézségekkel találkoztak az elmúlt egy évben, nagyobb eséllyel fogják emelni a béreket 2017-ben.
Export, ipar: mindenhol megérzik
A vállalati jellemzők vizsgálata azt mutatja, hogy a munkaerő- és szakember-hiánnyal főként a döntően exportáló (64%), ipari (63%), döntően külföldi tulajdonban lévő (70%), dunántúli (60%), közép- (61%) és nagyvállalkozások (62%) küzdenek. De a kisebb cégeknél is erősödik a tendencia, mivel ezek a vállalkozások költségérzékenyek, így nehezen tudnak lépést tartani majd a bérnövekedéssel is.
A legtöbb cégnek (83%) az új, tapasztalt (senior) munkavállalló(k) felvétele okozott gondot, de a válaszadók bő egyharmadának az új, kezdő (junior) munkavállalló(k) felvétele (65%), illetve a cégnél dolgozó tapasztalt (senior) munkavállaló(k) megtartása is problémát jelentett. A válaszadók több, mint felének (52%) a cégnél dolgozó kezdő (junior) munkavállaló(k) megtartása sem ment. Közel egyharmad azok aránya, akik számára az még új, diák munkavállaló (pl. gyakornok) felvétele (32%), illetve a cégnél dolgozó diák(ok) (pl. gyakornok) megtartása (28%) is nehézségekbe ütközik.
A válaszadók közel kétharmada (64%) vélte úgy, hogy 2017-ben súlyosabbá fognak válni a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák Magyarországon, nagyjából egyharmaduk (31%) szerint azonos mértékűek fognak maradni, és csupán a válaszadók 5%-a gondolja azt, hogy e nehézségek enyhülni fognak
Bővíteni nagyon nehéz lesz
Aggasztó, hogy főként azok a vállalkozások szembesültek munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, amelyre kedvező üzleti kilátások jellemzők: amelyek a következő fél évben rendelésállományuk növekedésére számítanak (59%). Azon cégek körében, amelyek úgy vélik, hogy rendelésállományuk nem fog változni, 47% azok aránya, amelyek vezetői nem említették a munkaerőhiányra visszavezethető problémák létét. Ez az arány 39% azon cégek esetében, amelyek a rendelésállomány csökkenésére számítanak, és 29% azon cégek körében, amelyeknél nincs rendelésállomány.
Ukrán vendégmunkásokat akarnak a cseh cégek
A cseh Gazdasági Kamara, valamint az Ipari és Kereskedelmi Kamara hétfőn felszólította a Bohuslav Sobotka vezette kormányt, hogy tegye haladéktalanul lehetővé további ukrán vendégmunkások azonnali toborzását és alkalmazását. A munkaadók szerint a cseh kormány hivatalos munkaerő toborzó programja Ukrajnában nem működik, és a kabinet által megállapított kvóták már júniusig ki vannak használva. Egy csehországi munkaengedély elintézése általában 3-6 hónapig tart. A kormány várhatóan szerdán tűzi napirendre a témát.
Forrás: Világgazdaság Online
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.
Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |
