KSH: a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 67,6 százalékra javult az első fél évben

A ráta a gazdasági válság mélypontját jelentő, 2010 első hat hónapjában mért 54,5 százalékos foglalkoztatási arányhoz képest pedig több mint 13 százalékponttal emelkedett.

A 2017. január-júniusi időszakban a foglalkoztatottak száma a munkaerő-felmérés adatai szerint elérte a 4 millió 394 ezret, ami 91 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit.
A 15-24 évesek foglalkoztatási mutatója 28,6 százalékon állt, szemben a 2010 első felében elért 17,8 százalékkal, míg az 55-64 évesek foglalkoztatási rátája hét év alatt 32,8 százalékról, 50,7 százalékra emelkedett.
Kiemelték: 2017 első félévében kizárólag az elsődleges munkaerőpiacon bővült a foglalkoztatás, a közfoglalkoztatottak száma a kormányzati intézkedések következtében egy év alatt közel 8 százalékkal csökkent, és megállt a külföldön munkát vállalók létszámának a korábbi évekre jellemző növekedése is.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az első negyedévben a 15-64 évesekre számított foglalkoztatási ráta 0,4 százalékponttal meghaladta az uniós átlagot.
A javuló foglalkoztatáshoz alacsony munkanélküliség társult, az első negyedév adatait tekintve mindössze 3 tagországban (Csehországban, Németországban és Máltán) volt kisebb a munkanélküliségi ráta a 4,5 százalékos magyar adatnál.
A kiadványban arról is beszámoltak, hogy a második negyedévben a versenyszférában az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban volt létszámarányosan a legtöbb betöltetlen állás (3,7 százalék), ami megelőzte az információ és kommunikáció nemzetgazdasági ágat. A legtöbb embert foglalkoztató feldolgozóipar gazdálkodó szervezetei 18,8 ezer betöltetlen álláshelyet jelentettek, ami 2,7 százaléka volt az összes álláshelynek. Ezen felül jelentős létszámgondokkal küzd az építőipar és a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás is.
A jelentés szerint az év első hat hónapjában a 3 millió 29 ezer munkavállalót alkalmazó (a legalább 5 dolgozót foglalkoztató vállalkozásokat, a költségvetési intézményeket és a kiemelt nonprofit szervezeteket magába foglaló) megfigyelési körben a teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó keresete 290,3 ezer forint volt, 12,5 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
Idén a személyi jövedelemadó kulcsa és a munkavállalókat terhelő járulékok nagysága nem változott az előző évhez képest, így a nettó kereset, a családi adókedvezmény nélkül, a bruttó bérhez hasonlóan 12,5 százalékkal nőtt az első hat hónapban. A közfoglalkoztatottak nélkül számított nemzetgazdasági szintű nettó átlagkereset 202,4 ezer, míg a közfoglalkoztatottakkal együttesen számolt érték 193,1 ezer forintnak felelt meg. A versenyszférában a nettó kereseti átlag 202,5 ezer, a költségvetési szférában 175,7 ezer forint volt.
A fogyasztói árak első félévi 2,3 százalékos emelkedése mellett a keresetek reálértéke 10 százalékkal javult - ismerteti a KSH kiadványa.

Forrás: MTI

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.
A fentiekket egyetértek. Megerősítés