Herczog László a kormány szociális válságkezelő intézkedéseiről beszélt önkormányzati szakemberek, munkaügyi kirendeltségek munkatársai, szociális szolgáltatók és civil szervezetek képviselői előtt a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ által szervezett rendezvényen. Előadásában egyebek mellett hangsúlyozta: gazdasági válság idején az állam jóléti funkciói szűkülnek leginkább, mely az egyébként is segítségre szorulókat érinti legérzékenyebben. Elsősorban tehát őket kell segítenie a kormánynak. "Nem tehetünk azonban olyan intézkedéseket, de még ígéreteket sem, amelyek a válság után rontanák Magyarország esélyeit" - húzta alá a tárcavezető. Herczog László elmondta: jóléti rendszer csak arra épülhet, hogy a munkaképes lakosság zöme dolgozik, megteremtve ezzel az inaktív rétegek támogatásának forrásait. Ám a miniszter szerint ez is csak akkor igaz, ha sikerül mérsékelni, vagy megszüntetni a kirekesztést, mellyel a társadalom elpazarolja értékes erőforrásait.  "A válságkezelő kormány intézkedései e célokat szolgálják. S bár szűk mozgástér áll a kabinet rendelkezésére, még a sürgős döntések során sem szabad, hogy a fűnyíró-elv érvényesüljön" - fogalmazott a politikus.

A tárcavezető a konkrét reformok kapcsán szólt arról is, hogy a 13. havi nyugdíjról, vagy a gyes idejének lerövidítéséről született jogszabályok érthetően nem népszerűek, ám szükségszerűek. Emlékeztetett arra is, hogy programot dolgoz ki a kormány a részmunkaidős foglalkoztatás bővítésére, növeli a napközbeni gyermekfelügyelet intézményeinek befogadóképességét és uniós forrásból száz romatelepet is felszámol. Mindezek mellett a krízisalap létrehozásával a legszegényebbek számára nyújt létfontosságú segítséget. S ha szankcionálni nem is tudja, de elvárja, hogy a tehetősebbek hozzájáruljanak e program támogatásához - tette hozzá.

Szűcs Erika miniszteri megbízott az "Út a munkához" projekt eddigi tapasztalatait értékelve előre bocsátotta: a foglalkoztatás ügyének rendezése a rendszerváltás óta eltelt idő legfájdalmasabb adóssága. Az elmúlt húsz évben másfélmillió munkahely szűnt meg és legfeljebb ennek egyharmada teremtődött. A foglalkoztatási szint tartósan 55-58 százalék körüli, holott Európa többi államához hasonlóan Magyarország is csak saját munkájából lesz képes tartósan megélni. Ehhez pedig 70 százalékos foglalkoztatási szint kellene - magyarázta. Szűcs Erika a foglalkoztatási helyzet területenkénti eltérésére utalva kijelentette, a korábbi uniós PHARE- és SAPARD-támogatások ellenére nőttek a földrajzi szakadékok hazánkban. Jelenleg összesen körülbelül egymillió aktív korú, többségében munkaképes embert kell az államnak adóforintokból eltartania. Ők az "Út a munkához" program célcsoportja - közölte a szakember, aki szerint dolgukat nehezíti, hogy a mintegy 450 ezer főre tehető munkaerő-tartalék fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik.

Forrás:
Szociális és Munkügyi Minisztérium, MTI