Vállalati képzések – Kinek éri meg? Nyomtatás
2010. április 14. szerda, 03:00

04_14hr2A munkaadó, vagy a munkavállaló számára hasznosabb a képzés?
A folyamatos szakmai továbbképzés ma már a legtöbb vállalat esetében elengedhetetlen. A munkaadó persze fél, hogy az általa naprakész szaktudást kapó alkalmazott rövid időn belül munkahelyet vált, s máshol kamatoztatja szakértelmét, azaz kárba veszik a befektetés. Felmerülhet tehát a kérdés: megéri képezni?



Igen, megéri. – Ez volt a Lifelong Learning Magyarország Alapítvány által szervezett Tudástőke Konferencia 2010-es, budapesti rendezvényének szakértői véleménye. A tudástőke és az élethosszig tartó tanulás jelenlévő szakemberei egybehangzóan egyetértettek Dr. habil. Noszkay Erzsébet, az MTA Vezetés és Szervezéstudományi Bizottság Tudásmenedzsment Albizottságának elnöke azon kijelentésével, hogy a magasan képzett munkaerő iránti kereslet egyre növekszik, s ezért az eszközökhöz viszonyítva egyre nagyobb arányban fektetnek a humán tőkébe.

Sok munkaadó azonban attól tart, ha újabb szakmát ad munkavállalója „kezébe”, az tudását egy másik vállalatnál fogja kamatoztatni. Ezért sokan inkább olyan speciális képzéseket preferálnak, ahol a megszerzett tudás speciálisan csakis az adott vállalatnál hasznosítható: pl. a vállalati szoftver használatáról szóló képzés. Értelemszerűen mind a munkavállalók és a különböző támogatási rendszerek is (pl. a munkahelymegtartó, vagy munkahelyteremtő támogatások) az általános képzéseket részesítik előnyben, ahol olyan tudás szerezhető meg, melyet más munkakörben, vagy más vállalatnál is hasznosítani tudnak.

Az Lifelong Learning Magyarország Alapítvány kutatásából kiderült, hogy a hazai vállalkozások nagyobb hányada pályázott általános, máshol is hasznosítható képzések támogatására, azonban ez közel sem jelenti azt, hogy ezeket preferálják, hisz terveiket vizsgálva az arányok pont megfordulnak.

Kölcsönös hűség ma már nem létezik. A munkavállaló arra vágyik, hogy eladható legyen, hogy könnyen találjon munkahelyet, illetve, hogy olyan munkát végezhessen, mely a saját tehetségének kibontakozását szolgálja. Ez utóbbi a munkaadó érdeke is, hisz egy ember abban tud nagy teljesítményeket létrehozni, amiben motivált is. A szakképzettség csak egy feltétele ennek – igazán jól az fog dolgozni, aki szereti is a munkáját. – Mondta el Dr. Gyökér Irén, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense.

Az emberi erőforrásoknak számos speciális tulajdonságáról számolt be előadásában Dr. Gyökér Irén. Az ember – más erőforrásokkal ellentétben – nem képezi a vállalat tulajdonságát, döntéseket hoz és mobil, azaz bármikor munkahelyet válthat. Ne higgyük azonban azt, hogy alkalmazottunk, akinek képzésébe időt és pénzt öltünk, azért állt tovább, mert valahol jobb ajánlatot kapott. Az esetek 80%-ában ugyanis a rossz menedzsment következménye a váltás és nem a jobb csábításé. A munkaerő tehát úgy tartható meg, ha megfelelő feltételeket biztosítunk a kellemes és hatékony munkavégzéshez, melynek részét képezi az is, hogy kielégítjük az alkalmazott képzési igényeit.

A képzéssel nem csupán a munkást, hanem a munkahelyet is hatékonyabbá tesszük – fejtette ki Dr. Boda György, a Corvinus Egyetem docense. Ez nem egy vagy-vagy, hanem egy is-is helyzet: a képzés nem csupán a munkaerőt, de a vállalatot is támogatja. Adok és kapok. A munkahelymegtartás éppúgy az alkalmazott felelőssége is: tudnia kell rászolgálni a bizalomra és saját szaktudása, illetve a vállalat humántőkéjének fejlesztéséből önképzéssel neki is ugyanúgy ki kell vennie a részét.

04_14hr1

Forrás: Lifelong Learning Magyarország Alapítvány