Fókuszban a felsőoktatás és a vállalati szféra kapcsolata Nyomtatás
2010. április 16. péntek, 03:00
04_16HR1Piacképes tudás, teljesülő elvárások címmel rendezett konferenciát az AIESEC és a Develor 2010. március 5-én. A rendezvény a felsőoktatás fejlesztését, a gyakorlatorientált képzés hiányát és az egyetemről kikerülő fiatalok magas elvárásait vizsgálta. A rendezvény megvalósításához a Magyar Telekom, mint a konferencia házigazdája adott teret.


A dinamikusan változó gazdasági-társadalmi környezetben az oktatásnak is lendületesen kell fejlődnie, ehhez pedig szükséges a különböző érintettek - a versenyszféra, a felsőoktatási vezetők, a kormányzat, illetve a diákok együttműködése.
A konferencia első részében arra kerestünk választ, hogy milyen szerepvállalás szükséges az érintettek részéről a piacképes diploma megteremtésében és a diákokat tekintve, annak megszerzésében.
Éberhardt Gabriella, a Magyar Telekom, a HR vezetőjének szavait idézve igazoljuk a piaci szereplők együttműködési hajlandóságát: ,, A vállalat szféra fontos szerepe, hogy véleményt fogalmazzon meg, de nem egyedül, hanem az érintettek bevonásával, konstruktív módon."
A felsőoktatás képviselői, az oktatás minőségi fejlesztés lehetőségének voltak a gyakorlati tapasztalatokra együttesen építő piacképes egyetemi oktatók látják.
Dr. Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora hangsúlyozta „Azt lehet tanítani, amit kutattunk. Azonban a legjobb kutató, aki emellett a legjobb gyakorlati tapasztalattal is rendelkezik, akkor lehetne a legjobb oktató, ha visszatérne az egyetemre. A legjobb tanárok sokszor a legnagyobb vállalatok igazgatóságában, vezető testületében vannak, sok tapasztalatot hozva be ezzel az egyetemre."
A rektor úr véleményét a piaci szereplők is megerősítették. Kollár László a Microsoft Development and Partners menedzsere kifejtette a ,,Az emberekért folyó versenyt már a legelején elrontjuk, ha az embereket képző tanárokba nem fektetünk be!"
Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a piacképesség alapfeltétele a gyakorlati perspektíva beépítése az elméleti oktatás kiegészítéseként, ahogyan ezt felismerték az kurzusokba óraadóként bekapcsolódó vállalatok is. ,,Nagy kihívás átnevelni a mérnököket arra, hogy mitől legyenek boldogok, mivel elsősorban a szakmai siker boldogítja őket, és egyszerűen nem szeretik a felhasználót. A Graphisoftnál sok év alatt sikerült erre ránevelni a programozókat, ebben rejlik a cég sikere." jelentette ki Bojár Gábor.
Szó esett a diákok felelősségéről is. Dr. Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára szerint az elvárások kielégítéséért és a munkaerőpiacon lévő egyenlőtlenségek leküzdésért a frissdiplomásoknak is tennie kell.  „A hallgatónak tudnia kellene, hol, hogyan tud elhelyezkedni. Információt kell szereznie arról, mi piacképes! Kell, hogy legyen egy elképzelése, egy pályamodellje."
Éberhardt Gabriella szerint a diákság felelőssége a nyitottság, az önismeret és a teljesítmény. ,,Az még nem baj, ha a diák nem tudja, hogy mi szeretne lenni. De az nagyon fontos, hogy tudja, mire képes, miben jó, és miben kell fejlődnie. Cél, hogy a diák fejlődni, gyarapodni akarjon, ne a rendszernek megfelelni!'

Forrás: AIESEC