A szakmai fejlődés motiválja az Y-generációs munkavállalókat egy felmérés szerint Nyomtatás
2016. május 18. szerda, 00:00

A szakmai fejlődés és az elismerés iránti igény motiválja az Y-generációs, 20-36 év közötti magyar munkavállalókat, és mindössze negyedük tervei között szerepel határon túli munkavégzés - derül ki a Frissdiplomás Kft. legfrissebb, reprezentatív kutatásából.


Az MTI-nek elküldött felmérés szerint az Y-generáció tagjai azt az állást preferálják, ahol folyamatosan képezhetik magukat és ezzel párhuzamosan az eredményeiket is elismerik.
A 20-36 éves korosztályon belül leginkább azok félnek a munkanélküliségtől, akik a középiskolát a közelmúltban végezték el, és vidéken, elsősorban falun élnek. A náluk idősebb, több tapasztalattal rendelkezők körében sokkal kisebb azok aránya, akik attól tartanak, hogy nem kapnak állást. Míg a friss diplomások 37 százaléka gondolja azt, hogy nem lesz munkája, addig a 3-5 éves munkatapasztalattal bíró fiatalok között csupán 9 százalék ilyen borúlátó.
A korosztály lojalitását a versenyképes juttatási csomag teszi teljessé, a válaszadók közel fele legalábbis ezt jelölte meg az egyik fő érvként az állás elfogadása, vagy elutasítása kapcsán. A megkérdezettek harmada fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a fix munkaidő egyenlő fix bér elvet kevésbé tartja vonzónak. A magas fizetéssel járó rugalmas beosztások sokkal kedveltebbek ebben a korosztályban.
A Frissdiplomás kutatása alapján a külföldi munkavégzés kisebb arányban hozza lázba a fiatalokat: a megkérdezettek negyede mondta azt, hogy határon túli tapasztalatszerzés hosszabb, vagy rövidebb távon szerepel a tervei közt.
A kutatás szerint az Y-generáció számára a karriertervek megvalósítása mellett az is rendkívül fontos, hogy a munka ne menjen a magánéletük rovására.

Forrás: MTI
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.