A pécsi erőmű évi 3,5 milliárd forintért vásárol szalmát Nyomtatás
2011. október 19. szerda, 00:00
Átlagosan évi mintegy 3,5 milliárd forint értékben vásárol szalmát a Pannonpower Holding Zrt. érdekeltségébe tartozó pécsi hőerőmű 2012 végétől működő új biomassza blokkjának üzemeltetéséhez.


    Átlagosan évi mintegy 3,5 milliárd forint értékben vásárol szalmát a Pannonpower Holding Zrt. érdekeltségébe tartozó pécsi hőerőmű 2012 végétől működő új biomassza blokkjának üzemeltetéséhez.

    A cég kedden, az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményében hangsúlyozta: az összeg megfelel egy baranyai kisváros éves költségvetésének, és azt helyben, a Dél-dunántúli Régióban költik el, növelve ezzel az agrárium munkahelyteremtő képességét.
Kiemelték: a lágyszárú mezőgazdasági melléktermékek összegyűjtése, bálázása, felhalmozása, raktározása és őrzése élőmunka-igényes feladat. Egy részének végrehajtására szakképzetlen dolgozók is képesek, így a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű térségekben is sok munkahely jöhet létre.
    A Dalkia Energia cégcsoporthoz tatozó társaság múlt hét szerdán közölte, hogy 24 milliárd forintos beruházása eredményeként a 2012 végén üzembe helyezik a pécsi hőerőmű új biomassza blokkját.
    A vállalat tájékoztatása szerint a jelenlegi 50 megawatt teljesítményű fatüzelésű mellett épülő 35 megawattos blokk a legnagyobb szalmatüzelésű berendezés lesz Magyarországon, Pécs pedig az ország első olyan városa, ahol a távfűtéshez szükséges hőenergiát szinte kizárólag biomasszából állítják elő.
    Hozzátették: az évente 240 ezer tonna lágyszárú bálázott mezőgazdasági mellékterméket felhasználó blokk a régióban 150 embernek ad munkát.
    Szakemberek számításai szerint az építkezés nemzetgazdasági szinten egyszeri 4,6 milliárd forint plusz jövedelmet generál, a központi költségvetésnek 3 milliárd forint többletet jelent. A blokk működése évi több mint 100 millió forinttal növeli a helyi adóbevételt.
    A Pannonpower utalt rá, hogy a munkálatok már megkezdődtek és a terveknek megfelelően haladnak. A kivitelezés keretében egy három és fél napra elegendő tüzelőanyag-mennyiséget befogadni képes szalmabála-tárolót, kiszolgáló darut, szállítópálya-rendszert, és egy 100 bár nyomású 540 Celsius fokos gőz előállítására képes rezgőrostélyos szalmatüzelésű kazánt építenek. Emellett felújítják és összekapcsolják az új kazánnal a meglévő erőművi berendezéseket.
    Az új blokk üzembe helyezésével stratégiai tartalékba kerül az erőmű két gáztüzelésű blokkja, ezáltal minimálisra csökken a pécsiek importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függése.
    A Pannonpower rámutatott, hogy az erőmű a Dél-dunántúli Régió termelőitől szerzi be a gabona melléktermékét jelentő bálázott szalmaszárat. Az ellátásbiztonság érdekében már megkötötték a termelőkkel a szükséges mennyiség mintegy 80 százalékát lefedő hosszú távú szerződéseket, a hiányzó mennyiség szállítására vonatkozó kontraktusok pedig csak aláírásra várnak.
    A cég hangsúlyozta, hogy a beruházással munkahelyeket teremt, többletjövedelmet generál, kitörési pontot kínál a gazdáknak, akik a korábban melléktermékként kezelt anyagokból rendszeres jövedelemre tehetnek szent. Kitért rá, hogy a szalma bálázása és szállítása részben foglalkoztatási gondokkal küzdő térségekben, például a dél-baranyai az Ormánságban ad munkát és bevételt. Az új kazán fűtőanyag-igénye csak a töredéke a régióban keletkező szalma mennyiségének, ezért a blokk nem veszélyezteti más szalmafelhasználók, köztük az állattartók ellátását.
    Az új biomassza-blokk szén-dioxid-semleges lesz: a tüzelés során csak a növény által megkötött szén-dioxid-mennyiség szabadul fel, amelyet viszont a következő évi termés újra megköt. Ez a pécsi erőmű esetében évente legkevesebb 85 ezer tonnányi szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását jelenti, azaz ennyivel kevesebb kvótát kell az erőműnek és az országnak felhasználnia.

Forrás: MTI


A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partnerkeresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, ahol a gyakorlatban próbálhatja ki a vállalat-gazdaságtani ismereteit. A magyar gazdaság, a vidékfejlesztés, a leader közösségek, az erőforrás gazdálkodás, az informatika, a marketing és a világgazdaság fő hírei.