Közel 80 milliárdnyi forrás energetikai pályázatokra Nyomtatás
2011. október 20. csütörtök, 00:00
Az Új Széchenyi Tervben hazai és uniós forrásokból a kormányváltás óta több mint 54 milliárd forintot ítéltek meg energiahatékonysági fejlesztésekre és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére.


Az Új Széchenyi Tervben hazai és uniós forrásokból a kormányváltás óta több mint 54 milliárd forintot ítéltek meg energiahatékonysági fejlesztésekre és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére. Ez a támogatás összesen 93 milliárd forint megrendelést generál a piacon. További több mint 23 milliárd forintot tett elérhetővé a Kormány az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszerben, 45 milliárdos megrendeléssel látva el az építésgazdaságot – hangsúlyozta Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár a CEP-Expo Clean Energy & Passivehouse Kiállítás és Konferencia Szakmai Vitafórumán, 2011. október 19-én.
 
A klíma- és energiaügyért felelős államtitkár beszámolója szerint a jelenlegi Kormány az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programban épületenergetikai felújításokra 29 milliárd forintot, a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 21 milliárd forintot, a távhő szektor korszerűsítésére 3,5 milliárd forintot, a közvilágítás korszerűsítésre 0,7 milliárd forintot fordított az elmúlt időszakban.
 
E körben a legtöbb támogatás (31,7 milliárd forint) intézményekhez jutott. A forrásokból 19 milliárd forinttal részesülő gazdasági társaságok között kiemelkedően magas a kis- és középvállalkozások aránya, ez a kedvezményezetti csoport 14 milliárd forintnyi támogatásban részesült. A támogatásintenzitás intézményeket érintő támogatásoktól megtisztított mértéke nem haladta meg a 45 százalékot, így a piaci szereplők számára nyújtott minden 1 forintnyi támogatásra több mint 1 forint piaci forrás jutott.
 
A kibocsátási jogok értékesítéséből finanszírozott Zöld Beruházási Rendszer keretében lakossági energiahatékonysági programokra több mint 23 milliárd forintot biztosít a Kormány. A tavasszal tett ígéretet megtartva az eddigi 13,2 milliárd forinton felül források átcsoportosításával az idei év végéig további 1,63 milliárd forintot nyújt a tavasszal elbírált panelpályázaton sikerrel szereplő lakóközösségek számára. Októberben 2,97 milliárd forint összegben pályázatot hirdetett napkollektoros rendszerek beszerzésére és telepítésére, novemberben pedig új pályázatot indít 530 millió forint keretösszeggel az egycsatornás gyűjtőkémények felújítására. Energiahatékonysági felújításokra és energiatakarékos új otthonok építésére 1,6 milliárd forintos kerettel írtak ki nyáron mintapályázatot.
 
Az Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok végrehajtásáról a közelmúltban aláírt megállapodásoknak köszönhetően 2016-ig 2,3 milliárd forint fordítható az épületek energiahatékonyságát javító fejlesztésekre, 2,1 milliárd megújuló energiához kapcsolódó fejlesztésekre és tudatformálásra, valamint 1,9 milliárd forint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra – tette hozzá az államtitkár.
 
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Kormány új Otthonteremtési Programjában is alapelvként fogalmazódik meg az energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása, ennek megfelelően az újra bevezetendő szociálpolitikai kedvezmény mértéke függ majd az épületek energetikai minősítésétől. Az energiahatékony otthonokat teremtő kedvezményezettek megemelt állami támogatásban részesülnek. 2012. január 1-jétől a lakóépületekre is kötelező lesz az épületenergetikai tanúsítvány elkészítése.
 
Bencsik János megemlítette még az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet készülő módosítását is, amelynek alapvető célja, hogy az épületek energetikai követelményeinek fokozatos szigorításával csökkenjen a fűtésre, hűtésre, szellőztetésre, világításra és a használati melegvíz előállítására használt energia mennyisége, mérséklődjön a CO2 kibocsátás, ezáltal javuljon a környezet állapota.
 
Az összes energia negyven százalékát épületeinkben használjuk el, amelyek több mint kétharmada nem felel meg a korszerű hőtechnikai követelményeknek. Bencsik János kiemelte, hogy a Kormány stratégiai célnak tekinti az épületállomány fűtési energiaigényének harminc százalékos csökkentését 2030-ra. A programok megvalósítása tartós segítséget jelenthet a rezsiterhek mérséklésében, és akár tizenöt millió tonnával, azaz negyven százalékkal szoríthatja vissza a hazai szén-dioxid kibocsátást.
 
„Most, hogy a Kormány számos közfeladat ellátását állami hatáskörbe vonja, különösen fontossá válik, hogy példát mutasson a közintézmények jó gazda módjára történő működtetésében. Alacsonyabb energiaköltségek mellett több forrás juthat egyebek mellett az oktatási, egészségügyi szakmai feladatok finanszírozására is. Az épületenergetikai fejlesztések érdemben segíthetik a vidék foglalkoztatási helyzetének javítását. Az államra váró feladatok ütemezett elvégzése érdekében a fejlesztéspolitikával egyeztetett módon, a még rendelkezésre álló uniós források jelentős mértékű átcsoportosítására teszünk slatot.” – mondta Bencsik János.
 
 
Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium


A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partnerkeresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, ahol a gyakorlatban próbálhatja ki a vállalat-gazdaságtani ismereteit. A magyar gazdaság, a vidékfejlesztés, a leader közösségek, az erőforrás gazdálkodás, az informatika, a marketing és a világgazdaság fő hírei.