Idén is megjelentette a Neo Interactive a Digitális Média Tények Könyvét. Az immár online is elérhető kiadvány az előző évekhez hasonlóan összesíti az internetre, digitális médiára vonatkozó adatokat az elmúlt egy évből, kezdve a böngészőprogramok verziójától a felhasználók tartalomfogyasztási szokásáig. Összeállításunkban a kiadvány néhány érdekesebb állítását mutatjuk be.

Adatok

Az operációs rendszerek rangsorában abszolút a Windows vezet, ezen belül is erőteljes az XP dominanciája, a magyar webhelyeket látogató magyar internetezők gépeinek 81 százalékára ugyanis ezt a rendszert telepítették. A webböngészők között a Firefox használati aránya meghaladja az 50 százalékot, ezt az MS Internet Explorer különböző verziói követik, az arányuk 36,8 százalék. A Google Chrome-ot csak a netezők 5,58 százaléka használta.

Látogatottságban a Google verhetetlen volt a kiadványban elérhető tavaly decemberi adatok szerint, a 3,77 milliós egyéni látogatottságú site-ot az Iwiw követte 2,74 millióval. Az egy évvel azelőtti sorrend ugyanez volt az élen, a mostani harmadik helyezett Youtube viszont csak az ötödik helyen állt 2008 végén. Így a harmadikról a negyedik helyre szorult a Startlap és a negyedikről az ötödikre a Freemail. Az első tízben szerepel még a Blog.hu, az Origo (melyhez lényegében az Iwiw és a Freemail is tartozik) és a Microsoft.com illetve a szintén microsoftos Live.com.

A nők recepteket, a férfiak pornót néznek

A Google, a Microsoft és az Origo portfoliói uralják az online piacot, ahol egyre jobban előretörnek a női felhasználók és a tizenévesek, miközben a közösségi média lassan túlnő mindenen. Digitális média tények könyve 2010.

Az internetezők legnagyobb hányadát a tavalyi második félévben a 19-29 évesek tették ki 41 százalékkal, a 30-39 évesek aránya pedig 23 százalék volt, a 40-49 évesek pedig már csak a felhasználók 17 százalékát adták.

On-lányok és fiúk

Ha a férfi és női netezőket vetjük össze a legnagyobb online tartalomszolgáltatókkal, akkor látható, hogy a Sanoma portfólióját nagyobb arányban (54 százalék) látogatták a nők, ugyancsak a nők voltak túlsúlyban az Axel Springernél (56 százalék). A férfiak dominanciája jellemezte a Ringier és a Népszabadság (54 százalék) összevont látogatószámát, valamint az SG.hu (55 százalék) hírmagazint.

Az NRC 2009-es kutatása szerint a nők száma másfélszeresére nőtt a neten a megelőző két évben, így tavaly már 1,6 milliónak kattintottak heti rendszerességgel. Ráadásul jobban emelkedett az internet hozzáférésük is, mely a férfiaknál 10,8 százalékkal nőtt 2008-ról 2009-re, nők esetében viszont 12 százalékot meghaladó mértékben.

A nők főleg kapcsolattartásra és informálódásra használják a világhálót - közösségi oldalakat látogatnak és leveleznek -, a férfiak viszont többet szórakoznak. Az is különbség köztük, hogy a nők inkább nappal, míg a férfiak éjszaka interneteznek.

Ami kiemelten érdekli a nőket, az a főzés, gasztronómia, az egészség, egészségmegőrzés, a szabadidő és kulturális programok, valamint az otthon, lakberendezés. Leglátogatottabb site-jaik a Nők Lapja Café, a Storyonline, a Femina.hu, a Hoxa, a Cosmopolitan és a Női Lapozó.

Ha a site-tematikákat vizsgáljuk, akkor szembetűnő arányeltérések vannak a nemek között: a gasztro, a vendéglátási, az otthonnal foglalkozó, az egészséggel, családdal foglalkozó és női portálok látogatóinak több mint 60 százaléka nő, és ugyanilyen magas a férfiak aránya a sport és az erotika témájú lapoknál.

Itt van a jövő

A chatelés a kimagaslóan legtöbbet űzött és szinte az egyetlen rendszeres elfoglaltság a 14-18 éves korosztály körében, a középiskolások pedig rengeteget használják a Wikipédiát. A fiataloknak rendkívül magától értetődő, hogy a vásárlás előtti információszerzést a neten végezzék el, sőt, adott – főként objektívan megítélhető paraméterekkel rendelkező, pl. műszaki – termékeknél a vásárlást is online intézik el. Az is látható, hogy a jelenkor tizenévesei jobban bíznak az online termékekben és szolgáltatásokban, mint a korábbi generációk.

Az általuk vásárolt öt leggyakoribb online termék a hardver, a szoftver, a szórakoztatóelektronika, a könyv, valamint a mobiltelefon és –tartozék; a leggyakrabban rendelt szolgáltatások pedig a különböző mozi, koncert és egyéb belépőjegyek, a mobilos szolgáltatások és a fizetős internetes tartalmak. Ettől függetlenül, bár a bizalmuk erős, mégsem ők vásárolnak legtöbbet online, a Tények Könyve szerint azért, mert még van szabadidejük az „offline keresgélésre”, illetve fizetőképességük is korlátozott.

Google, Google

A Google az a kereső, mely a keresőforgalom több mint 90 százalékát szolgáltatja. Nem ártott sokat ennek a dominanciának a tavaly indult két site, a Szörcs és a Bluu sem, de még a microsoftos Bing is kevesebb, mint két százalékát szerezte meg a magyar keresőpiacnak.

Ami érdekes, hogy a keresőket egyre inkább a böngésző címsoraként használják a netezők, úgynevezett navigációs keresésre, így a tavalyi év leggyakrabban keresett kifejezései között voltak az Iwiw, a Youtube, a Freemail és vicces módon maga a Google szavak is.

A Digitáis Média Tények Könyve szerint globálisan a második leggyakrabban használt keresőnek tekinthető a Youtube, ahol a kereséseket leginkább olyan „offline” események befolyásolják, mint az amerikai elnökválasztás, Jacko halála vagy épp Tiger Woods nőügyei.

A közösség ereje

A könyv természetesen külön elemzést szentel a közösségi médiának, bár mint írja, „a közösségi médiát övező felhajtás nagyobb az indokoltnál”. Mindenesetre a magyarok által leginkább látogatott top 20 weboldal negyede valamilyen közösségi hálózat vagy szolgáltatás. A fórumokat, chateket és blogokat a netezők 82 százaléka használja.

Itthon továbbra is az Iwiw vezet (2,7 millió látogató 2009 decemberében) és a Myvip (1,28 millió) a második. Egyre inkább feljönnek viszont a nemzetközi oldalak, mint a Facebook. A site a tavalyi év egy részében még a kétszázadik hely alatt járt a látogatottsági listán, majd decemberre feljött a 18. helyre, idén márciusban pedig elérte az egymilliomodik regisztrált felhasználót. A Twitter egy hatalmas, 1500 százalékos növekedés után 7,6 százalékos reach-en stabilizálta felhasználóinak a számát.

A közösségi média marketingcélú felhasználása is egyre intenzívebb. A Tények Könyve egyik hivatkozott kutatásában a megkérdezett vállalatok 41 százalékánál folyt adott pillanatban marketingaktivitás közösségi oldalon integrált kampány részekén, 35 százaléknál pedig önállóan, más kampányoktól elválasztva. Ugyanez a két arány blogokra 39 illetve 38 százalékot adott ki. Ami ugyanitt kiderült, hogy a közösségi média márkaépítésre a legalkalmasabb, ezt az információmegosztás követi, harmadik helyen pedig a pr-megoldások állnak a sorban.

(A Digitális Média Tények Könyve összeállításához a készítők többek között felhasználták az Ipsos, a Gfk, az NRC, a Nielsen, a Medián, a Kantar Media és a Google különböző kutatásait és statisztikáit.)

Forrás: Kreatív Online

www.kreativ.hu