| A biztos bevételhez vezető egyszerű út |
|
| 2015. október 19. hétfő, 00:00 |
|
Bizonyára nem lehet véletlen, hogy 10 induló cégből mindössze 1 éri meg az ötödik évét. Mint ahogy az sem, hogy vannak, akik győztesként, míg mások vesztesként kerülnek ki egy-egy válsághelyzetből – még ha teljesen ugyanazon a piacon, hasonló háttérrel rendelkeznek is. Mi lehet hát a biztos bevételhez vezető út? A legtöbb cégvezető – kiemelt tisztelet a kivételnek – egy-egy új piaci ötlete, terméke vagy pusztán marketing gondolata kapcsán az örök hibába esik. Nyilván egy új ötlet, termék olyan, mintha az ember édesgyermeke lenne: ő a legszebb, a legjobb, és a legkevésbé sem érdekel senkit, vajon ezt mások is így gondolják-e. Egy bökkenő van mindössze ezzel: a „mások” jelen esetben elsősorban a piac, a vevők kell legyen – az ő véleményük viszont az új ötlet vagy termék léte szempontjából döntő jelentőségű.
A profit a tervezőasztalnál kezdődik: az első lépés az, hogy az ember megtervezi, mit is szeretne elérni: hány új vevőt, mennyi árbevételt, terv szerint mennyi hasznot / profitot várunk az adott évben. Aztán következik az ehhez vezető út: az biztos, hogy a potenciális partnerek megszólítása, az érdeklődés felkeltése megelőzi az értékesítést. Ez még akkor is igaz, ha meglévő, régi, bejáratott ügyfelekről van szó: a marketing minden szempontból az értékesítés előtt jár. Így a marketing feladata megtervezni, hol, hogyan és milyen számban érjük el célközönségünket, mindezt gazdaságosan. A tervezőasztalról azonban nem hiányozhat az igazi kulcs elem: a piac feltérképezése, felmérése sem. Számtalanszor keresnek meg olyan cégvezetők, akik nem hajlandók szembenézni a ténnyel: a marketing csak akkor ablakon kidobott pénz, ha nem tudatosan építjük fel. Sokszor meghallgatom, hogy ők nem piackutatni akarnak, nem érdekli őket mások véleménye, „hiszen ez a termék óriási előrelépés a piacon”. Sajnos, róluk később aztán már egyáltalán nem szoktam hallani. Kényes kérdések Az, aki szeretné elkerülni a pofonokat, aki bevételt szeretne és nem csalódást, előbb hajlandó megvizsgálni az adott témát. Egyáltalán ez a megoldás valóban érdekli a piacomat? Vagy ha érdekli is őket, akkor az általam nyújtott tudás / körítés / csomagolás tetszik nekik? Ha ez így ebben a formában nem érdekes, akkor mit és hogyan kellene megváltoztatnom ahhoz, hogy életképes legyen a dolog? Ezek azok a kényes kérdések, melyeket sokszor elmulasztunk feltenni magunknak. Az eredmény? A termék nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és a vállalkozó feleslegesnek ítéli meg a rá költött pénzt, valamint így válik ablakon kidobottá a marketing költés is. Érezte már úgy valaha, nem érti, miért nem dől a bevétel egy adott terméke, szolgáltatása révén, miért kerülik el a vevők? Egy biztosan lényeges alappont hiányozhatott már az elején: megkérdezni a lehetséges vevőket, - mi volna az a megoldás, amelyre vágynak azon a területen, ahol termékünk, szolgáltatásunk jónak tűnik - milyen formában, milyen hétköznapi, felhasználási jellemzőkkel lennének rá kíváncsiak? Röviden: hogy kéne kinézzen, milyen dolgokat kellene tudni egyszerűen megtenni vele, általa? - hol néznének utána, hol keresnének ilyen megoldás után? Mert ez lesz az a csatorna, amelyek hirdetni, kommunikálni lesz érdemes később. - mi az az árszínvonal, amelyet ezért a megoldásért hajlandóak lennének megfizetni? A végtelenségig lehetne csavarni ezt. Egy egyszerű, a lényeges, kritikus kérdéseket feltevő kérdéssor megmenthet egy projektet, nyereségessé tehet egy üzletet, és végül, de nem utolsó sorban: biztossá teszi a bevételt. Németh Zoltán Lépéselőny – KKV és call-center Egyetért? Tiltakozik? Írja meg véleményét erről: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint 13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás. Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |