Hogyan motiváljam az embereimet?

Avagy hogy érheti el azt, hogy azt csinálják a beosztottak, amit Ön akar

Mit tegyek az embereimmel, hogy dolgozzanak? Miért nem hajlandók a beosztottaim az én fejemmel gondolkodni? Miért olyan kevés az igazán teljesíteni akaró munkatárs?

Elgondolkodott már azon, hogy vajon Ön mint cégvezető, miért csinálja a vállalkozását? Talán pénzért? Nem hiszem. Azon már valószínűleg rég túl van. Úgysem tud megenni ebédre két bifszteknél többet. Hát akkor miért csinálja? Én sokszor felteszem az ügyfeleimnek ezt a kérdést. Ilyen válaszokat kapok: Élvezem a teremtés örömét, büszke vagyok arra, amit alkottam. Munkát és megélhetést adok az embereimnek. Szeretek dolgozni.

A válaszadók alkalmazottai valószínűleg el sem hinnék ezeket a válaszokat. Pedig igazak. És itt keresendő a válasz arra a kérdésre is, hogy mivel lehet motiválni az embereket: A céljaiktól függ a dolog.

Az „Idegen szavak és kifejezések szótára” szerint, a motiváció szó jelentése: „A cselekvés ösztönzői, kiváltói.” A szó a latin „movere” igéből származik, melynek jelentése: mozgat. Vajon mi az a dolog, ami megmozgatja az adott személyt, mi az, amiért hajlandó megmozdulni?

A motiváció legalsó szintje a pénz. A pénzmotivált embertől túl sokat nem várhatunk. Ő egy zsoldos, egy utcalány, aki pénzért hajlandó csinálni a dolgokat. Mi kell ahhoz, hogy egy ilyen ember otthagyja a cégünket? Elég, ha máshol egy kicsivel többet ígérnek neki. Vajon számíthatunk-e egy ilyen emberre hosszú távon? Persze – gondolhatnánk –, ha jól megfizetjük, nem megy el. Erről egy baranyai cégvezető felesége jut az eszembe. A nagyon csinos hölgy egy céges vacsorán, könnyes bánattal azt mondta nekem a férjéről: „Bármit teszek is, mindig lesz egy, az enyémnél szebben csillogó barna szempár, az enyémnél formásabb fenék vagy gömbölyűbb mell.” Rá másfél évre el is váltak. A cégvezető pedig éppen a harmadik barna szemű hölgytől készül válni. Szóval a pénzmotivált ember csalfa szerető, nem alapoznám ilyen munkatársakra a vállalkozásomat.

Egy fokkal jobb az, akit a személyes nyereség motivál. Persze őt is motiválja a pénz is, de nem a pénz a fő hajtóerő. Sokkal inkább az, hogy neki milyen előnye, rangja, hatalma származik a beosztásból. Például egy önkormányzati osztályvezető nem keres sok pénzt. De lehet, hogy a hatalom élteti, az a tudat, hogy mások sorsáról dönthet, hogy a beosztásából adódóan különféle előjogok illetik meg.Vajon mi kell ahhoz, hogy egy ilyen ember otthagyjon bennünket? Nyilván egy szebben hangzó beosztás. Az ilyen ember is zsoldosnak számít. A nyolcvanas években népzenész voltam. Akkor még háromévente kapott az ember egy nyugatra szóló ablakot az útlevelébe. Én zenészként a zenekarral évente többször is kijutottam. Ha táncegyüttest kísértünk, a 45 személyes buszban a következő személyek ültek: 1 sofőr, 34 táncos, 6 zenész, valamint a Városi Tanács Művelődési Osztályának vezetője, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának vezetője és a két osztályvezető helyettes elvtársnő. Őket se venném fel a cégembe.

A következő szint a hivatástudat. Az ilyen ember motivációja már belülről fakad. Persze őt is motiválhatja az előző két külső tényező is. De a saját önbecsülése, szakmaszeretete fontosabb. Ilyen emberek alapítják meg a szakmájuk kamaráját. Ő már nem olyan könnyen hagy ott bennünket.  Az egyetemen az állatrendszertan professzorunk ilyen ember volt. Magas fokú hivatástudattal rendelkezett, nem kellett hajtani, dolgozott magától. Hajlandó volt akár éjjelig bent maradni a tanszéken. Vele már lehetne együtt dolgozni.

Ennél csak az a motiváció jobb, melyet az ember a saját gyermekei irányában érez. Ez a magától értetődő kötelesség. Egy cég tulajdonosa, ügyvezetője nagyon sok esetben így érez a saját cégével kapcsolatban. Persze őt is motiválhatja az előző három tényező is, de az ilyen ember azért teszi a dolgokat, mert tudja, hogy tennie kell. Gyerekkori úttörő csapatvezetőm, Gelle Laci bácsi jut eszembe. Sokat tett értünk gyerekekért. Máig példakép nekem. Tőle tanultam meg a csoportot szolgálni. Vele aztán igazán szívesen dolgoznék együtt. Egy ilyen munkatárs hajlandó bármilyen megpróbáltatást kiállni a cég érdekében.

Érdemes a fentiek alapján egyesével végigvenni a munkatársainkat, és feltenni magunkban a kérdést: Vajon mi az a dolog, amiért a kolléga hajlandó otthagyni bennünket, a céget? A fentiek alapján válaszolhatunk rá. Vezető beosztású munkatárs esetében hosszú távon csak az utolsó két kategóriában gondolkodnék.

Piroska Gyula

Profi Konzultáns Szövetség

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőinkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Cégtárunk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →

További cikkeket a témában a "Vezetői túlélőcsomag" rovatunkban olvashat →