Tinik a múzsák vonzásában - Média-, és kultúrafogyasztás Nyomtatás
2009. november 23. hétfő, 03:00
Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE MicrosoftInternetExplorer4

11_23_mark2A fiatalok több mint fele minimum napi két órát internetezik és egyharmaduk sohasem olvas könyveket. Akik mégis olvasnak, azok átlagosan heti öt órát szánnak erre, és főleg a kalandregényeket kedvelik. A Fanta TrendRiport felmérése alapjána hagyományos magaskultúrát, az operát, balettet, festészetet elutasítják és nem értik a fiatalok, de a populáris mozi és könnyűzene mellett közel áll hozzájuk a színház, a fotóművészet és a modern tánc is.


A Fanta Trendriport sorozat hatodik részében azt vizsgálták, hogyan szórakoznak, mivel töltik a szabadidejüket a fiatalok, milyen kultúrafogyasztási minták állnak hozzájuk a legközelebb. Részletesen vizsgálták az olvasással, filmnézéssel, a rádió- és zenehallgatással kapcsolatos szokásokat, illetve röviden feltérképezték, hogy „a kínálatból” melyek a legkedveltebb műfajok és zsánerek.

Mit és mennyit?

Ami az időtöltést illeti, a fiatalok életében akár hétköznapról, akár hétvégéről van szó, az internetezés tölti be a legfontosabb szerepet. Mára a világháló egyértelműen fontosabb a fiatalok számára, mint a televízió, és régimódi szórakozásnak számít a rádió, a könyv, vagy az újság.

A megkérdezett fiatalok több mint egyharmada (36%) hétköznaponként legalább 3 órát internetezik, 17% pedig 2 és 3 óra közötti időt szán internetezésre. Csupán 8% volt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik kevesebb mint fél órát szánnak erre. Ez jóval felülmúlja a tévézésre szánt időt – hétköznap a fiataloknak csak 12%-a tölt a tévé előtt több mint 3 órát, és 16%-uk 2–3 órát, viszont akad egy olyan 5%-ot kitevő csoport is, amelynek tagjai hétköznap sosem ülnek le a televízió elé. Csak a puszta számokat vizsgálva azt látjuk, hogy sokan több időt töltenek hétköznap az interneten, mint személyesen a barátaikkal.

Ugyanakkor, mint ahogy azt a fókuszcsoportos beszélgetések, illetve az első Fanta Trendriport is alátámasztotta, a netezés döntően (illetve más tevékenységekkel párhuzamosan) éppen a barátokkal való folyamatos, sok csatornán zajló kommunikációt jelenti.

A rádióhallgatás, a napilapok és magazinok, hetilapok olvasgatása nagyjából ugyanolyan népszerűségnek örvend, a fiatalok nagyjából negyede nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem fordít időt ezekre egy átlagos hétköznapon. Ami a könyveket illeti, a fiatalok több mint negyede (27%) tartozik abba a csoportba, amelynek tagjai lényegében egyáltalán nem töltenek időt olvasással. Ezek az arányok némileg változnak akkor, ha egy átlagos hétvégi napot vizsgálunk. Az adatok alapján láthatjuk, hogy a hétvége elsősorban a barátokkal való időtöltésnek, az internetezésnek és a tévézésnek kedvez. Természetesen a hétvége a barátoké is: a fiatalok harmada legalább 3 órát tölt a barátaival egy hétvégi napon.

Az opera és a komolyzenei koncert állnak az utolsó helyen: előbbit 81%, utóbbit 73% sosem keresi fel. Művészfilmeket játszó moziba 4% jár rendszeresen, kevesebb mint egyharmad pedig ritkán – csaknem kétharmad azonban sosem. Közepesnek mondható a színház és a múzeum helyzete is: múzeumba a fiatalok valamivel kevesebb mint egynegyede sosem jár, ugyanez az arány a színház esetében egyharmadnál magasabb. Ugyanakkor évente egyszer-kétszer eljut egy-egy kiállításra a fiatalok 71%-a, míg színházba 60%-a. Természetesen az ország különböző pontjain élő fiatalok igen eltérő lehetőségekkel rendelkeznek.

Kedvelem, vagy nem kedvelem – avagy pörgős, vagy nem pörgős?

A különböző művészeti ágak esetében a megkérdezettek válaszai alapján egyértelműen a két szélsőség különül el, a nagyon kedveltek és a kifejezetten elutasítottak csoportja.

Vagyis vannak olyan műfajok, és ide tartozik az opera és az operett mellett a balett, a klasszikus zene és a festészet – vagyis a hagyományos magaskultúra egyes hangsúlyos elemei - amik egyértelműen távol állnak a mai fiatalságtól. Az opera, operett, balett esetében a megkérdezettek több mint fele nyilatkozta, hogy kifejezetten nem kedveli, és további 20–25%, hogy inkább nem kedveli. Elképzelhető természetesen, hogy egyszerűen életkori sajátosság, hogy nem érzik közel magukhoz ezeket a formákat (vagyis idővel „kinövik” idegenkedésüket), de saját maguk nem ezzel indokolják a távolságtartást, hanem azzal, hogy ezek a műfajok nem hozzájuk szólnak.

Valamivel jobb helyzetben van a klasszikus zene, ahol a nem kedvelők aránya ugyan összességében még mindig csaknem 60%, de találunk a fiatalok körében egy 18%-os csoportot, amelynek tagjai inkább kedvelik ezt a művészeti ágat. A színház, vagyis a musical, a zenés színház és a drámai színház nagyjából hasonló népszerűségnek örvend, körülbelül 40%-nyi pártolóval, és egynegyed ellenzővel (bár a musical valamivel szélsőségesebb megítélés alá esik, vagyis pár százalékkal nagyobb az aránya azoknak, akik kifejezetten elutasítják). Ezekről a műfajokról azt állították a fiatalok, hogy bár nem a legkedveltebbek, de sokakhoz mégis közel állnak. A színház és a musical esetében főként a drága jegyeket említették akadályként a résztvevők, de alapvetően nyitottak ezek felé a színpadi műfajok felé. Szabó György, a Trafó igazgatója kifejtette, ahhoz, hogy egy színházi előadás híre eljusson a fiatalokhoz, több csatornán is kommunikálni kell, mert az óriási médiazaj és a magas ingerküszöb miatt nehezen jut el hozzájuk az információ.

A modern tánc és a fotóművészet már kifejezetten kedveltnek számít, ráadásul a fotóművészet erőteljes elutasítása kifejezetten kevesekre jellemző (bár ez utóbbi esetében az is felmerül ismételten, hogy hányan ismerik valójában ezt a műfajt.)

A favoritok a mozi és a könnyűzene, vagyis az egyértelműen populárisabb elemek. (Ez a kategória a zenei irányzatok kétségtelenül nagyon széles körét fogja át. A fiatalok számára leginkább mint a „nem klasszikus” zene határozható meg.) A film az abszolút nyertes – a válaszadók 64%-a nagyon kedveli, 29%-a pedig kedveli a mozit, az elutasítók aránya mindösszesen 2%.

A fókuszcsoporton megkérdezett fiatalok is tisztában vannak, hogy kevesebbet olvasnak, mint szüleik, vagy akár a náluk tíz-tizenöt évvel idősebbek. Arra a kérdésre, hogy a fiatalok vajon miért nem kedvelik az olvasást annyira, a válasz szerint a könyvek „nem elég inger dúsak”, valamint „olvasás közben nem lehet mást csinálni”. A válaszokból egyértelműen kiolvasható a digitális kultúra hatása. A fiatalok egyrészt teljeséggel átálltak a „multitasking” életmódra, vagyis egyszerre több dolgot csinálnak, ez számukra a normális „üzemmód”. Ugyanakkor a fiatalok tudatában vannak annak, hogy a könyvolvasás mélyebb, elemzőbb ismereteket ad, ezért nem idegenednek tőle teljesen.

Hogy mi lehet a titka annak, hogy valami közel áll a mai fiatalokhoz vagy sem? Ahogy az egyik résztvevő megfogalmazta: „nagyon fontos a „pörgés”, vagyis, hogy az adott műfaj mennyire gyors és ingerdús. Mint Dr. Kunsay Gyula, pszichológus rávilágított, a műfajok gyorsasága-lassúsága alapvetően meghatásozza, hogy azt hogyan ítélik meg a fiatalok.

Média- és kultúrafogyasztás

Irodalom és könyvolvasás

Gyakran találkozhatunk azzal a vélekedéssel, hogy manapság a fiatalok nem olvasnak eleget, és elveszették érdeklődésüket a könyvek iránt. A kutatásból kiderült, hogy valóban létezik egy réteg (nagyjából a korosztály egyharmada), akiknek időtöltéséből kimarad a könyv (legyen az szépirodalom vagy szakirodalom). Ezt további adatok is alátámasztják: 6% állítja magáról, hogy soha nem szokott szórakozás céljából olvasni, további 24% pedig a havonta egyszeri alkalomnál ritkábban teszi ezt meg, ami gyakorlatilag ugyanarra utal.

A kérdéshez Starcz Ákos, a Bookline.hu vezérigazgatója hozzáfűzte, a mai fiatalok - a rájuk jellemző felgyorsult, multitasking életmód miatt - egy történetre átlag 90 percet szánnak. Ezért is nem olvasnak. Azonban vannak kivételek, például az olyan könyvsikerek, mint a Harry Potter vagy a Twilight sorozat melyek a fiatalok széles körét elérik, és ezáltal többekkel is megszerettethetik az olvasást. Dr. Kunsay Gyula pszichológus szerint amellett, hogy ezek valóban újszerű történetek, népszerűségüket az is növeli, hogy a fiatalok már nem akarnak lemaradni egy ekkora sikerről.

Azok, akik olvasnak, átlagosan valamivel több mint 5 órát töltenek könyvolvasással hetente. A lányok átlagban egy órával többet olvasnak, mint a fiúk (5,8 óra és 4,7 óra). Iskolai végzettség szerint nincs ekkora különbség – a felsőfokú végzettségűek 5,9, az érettségizettek 5,4, az alapfokú végzettséggel bírók 5,1 órát töltenek könyvolvasással. Nagy a különbség viszont a budapestiek és nem budapestiek között: a fővárosban lakók átlagosan heti 6, míg a más településeken élők heti 5 órát töltenek könyvolvasással.

A fiataloknak átlagosan 59 saját könyvük van. A magasabb iskolai végzettségűeknek – nem túl meglepő módon – rendre több könyvük van, mint az alacsonyabb végzettségűeknek és ebben az esetben is megfigyelhető a budapestiek és a nem fővárosi lakosok között húzódó választóvonal.

A felmérés vizsgálta a fiatalok kedvenc műfaját is, eszerint a fiatalok körében a legnépszerűbb irodalmi műfaj a kalandregény (21%), majd a romantikus (19%) és a krimi irodalom (18%) következik a sorban. Viszonylag nagy rajongótábora van a tudományos-fantasztikus irodalomnak is (16%).

A könyvek esetében még mindig a hagyományos beszerzési csatornák a jellemzőek, vagyis vagy megveszik, vagy kölcsönkapják őket a fiatalok. Nem ment ki a divatból a könyvtár sem: a korosztályba tartozók 19%-a leggyakrabban kölcsönzi a könyveket. Az elektronikus letöltés (nyilván magának a lehetőségnek a szűkössége miatt is) egyelőre kevésbé jellemző.

Nyomtatott sajtó

Mint azt korábban már láthattuk, a fiatalok meghatározó részének életében jelenleg nem játszik fontos szerepet a nyomtatott sajtótermékek olvasása. Akik olvasnak, azok döntően a bulvársajtót, ingyenes újságokat, illetve a megyei lapokat olvassák.

Televízió

Kutatásunk egyik legfontosabb tanulsága, hogy a fiatalok körében a televízió „vesztett pozíciójából” az internethez képest. Míg akár egy évtizede elterjedt volt az egész nap televíziót bámuló kamasz rémképe, ma ezt a félelmet nem támasztják alá az adatok. A 18-25 éves korosztály tagjai egy átlagos hétköznapi napon 106 percet, vagyis valamivel több mint másfél órát nézik a televíziót. Hétvégén egy órával több időt töltenek ezzel e tevékenységgel – 163 perc, vagyis kicsivel több mint két és fél óra az átlagos tévézési idő ebben az időszakban. Horváth Rita, a Starcom médiaügynökség szenior média tervezője hozzátette, Magyarország Európán belül még mindig élen áll az átlagos tévénézést tekintve, vagyis a számok hiába csökkennek, még mindig sokat ülünk a tévéképernyő előtt.

Forrás:

Below The Line Magazin

www.btl.hu

Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE MicrosoftInternetExplorer4

Tinik a múzsák vonzásában - Média-, és kultúrafogyasztás

A fiatalok több mint fele minimum napi két órát internetezik és egyharmaduk sohasem olvas könyveket. Akik mégis olvasnak, azok átlagosan heti öt órát szánnak erre, és főleg a kalandregényeket kedvelik. A Fanta TrendRiport felmérése alapján...

a hagyományos magaskultúrát, az operát, balettet, festészetet elutasítják és nem értik a fiatalok, de a populáris mozi és könnyűzene mellett közel áll hozzájuk a színház, a fotóművészet és a modern tánc is.

A Fanta Trendriport sorozat hatodik részében azt vizsgálták, hogyan szórakoznak, mivel töltik a szabadidejüket a fiatalok, milyen kultúrafogyasztási minták állnak hozzájuk a legközelebb. Részletesen vizsgálták az olvasással, filmnézéssel, a rádió- és zenehallgatással kapcsolatos szokásokat, illetve röviden feltérképezték, hogy „a kínálatból” melyek a legkedveltebb műfajok és zsánerek.

Mit és mennyit?

Ami az időtöltést illeti, a fiatalok életében akár hétköznapról, akár hétvégéről van szó, az internetezés tölti be a legfontosabb szerepet. Mára a világháló egyértelműen fontosabb a fiatalok számára, mint a televízió, és régimódi szórakozásnak számít a rádió, a könyv, vagy az újság.

A megkérdezett fiatalok több mint egyharmada (36%) hétköznaponként legalább 3 órát internetezik, 17% pedig 2 és 3 óra közötti időt szán internetezésre. Csupán 8% volt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik kevesebb mint fél órát szánnak erre. Ez jóval felülmúlja a tévézésre szánt időt – hétköznap a fiataloknak csak 12%-a tölt a tévé előtt több mint 3 órát, és 16%-uk 2–3 órát, viszont akad egy olyan 5%-ot kitevő csoport is, amelynek tagjai hétköznap sosem ülnek le a televízió elé. Csak a puszta számokat vizsgálva azt látjuk, hogy sokan több időt töltenek hétköznap az interneten, mint személyesen a barátaikkal.

Ugyanakkor, mint ahogy azt a fókuszcsoportos beszélgetések, illetve az első Fanta Trendriport is alátámasztotta, a netezés döntően (illetve más tevékenységekkel párhuzamosan) éppen a barátokkal való folyamatos, sok csatornán zajló kommunikációt jelenti.

A rádióhallgatás, a napilapok és magazinok, hetilapok olvasgatása nagyjából ugyanolyan népszerűségnek örvend, a fiatalok nagyjából negyede nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem fordít időt ezekre egy átlagos hétköznapon. Ami a könyveket illeti, a fiatalok több mint negyede (27%) tartozik abba a csoportba, amelynek tagjai lényegében egyáltalán nem töltenek időt olvasással. Ezek az arányok némileg változnak akkor, ha egy átlagos hétvégi napot vizsgálunk. Az adatok alapján láthatjuk, hogy a hétvége elsősorban a barátokkal való időtöltésnek, az internetezésnek és a tévézésnek kedvez. Természetesen a hétvége a barátoké is: a fiatalok harmada legalább 3 órát tölt a barátaival egy hétvégi napon.

Az opera és a komolyzenei koncert állnak az utolsó helyen: előbbit 81%, utóbbit 73% sosem keresi fel. Művészfilmeket játszó moziba 4% jár rendszeresen, kevesebb mint egyharmad pedig ritkán – csaknem kétharmad azonban sosem. Közepesnek mondható a színház és a múzeum helyzete is: múzeumba a fiatalok valamivel kevesebb mint egynegyede sosem jár, ugyanez az arány a színház esetében egyharmadnál magasabb. Ugyanakkor évente egyszer-kétszer eljut egy-egy kiállításra a fiatalok 71%-a, míg színházba 60%-a. Természetesen az ország különböző pontjain élő fiatalok igen eltérő lehetőségekkel rendelkeznek.

Kedvelem, vagy nem kedvelem – avagy pörgős, vagy nem pörgős?

A különböző művészeti ágak esetében a megkérdezettek válaszai alapján egyértelműen a két szélsőség különül el, a nagyon kedveltek és a kifejezetten elutasítottak csoportja.

Vagyis vannak olyan műfajok, és ide tartozik az opera és az operett mellett a balett, a klasszikus zene és a festészet – vagyis a hagyományos magaskultúra egyes hangsúlyos elemei - amik egyértelműen távol állnak a mai fiatalságtól. Az opera, operett, balett esetében a megkérdezettek több mint fele nyilatkozta, hogy kifejezetten nem kedveli, és további 20–25%, hogy inkább nem kedveli. Elképzelhető természetesen, hogy egyszerűen életkori sajátosság, hogy nem érzik közel magukhoz ezeket a formákat (vagyis idővel „kinövik” idegenkedésüket), de saját maguk nem ezzel indokolják a távolságtartást, hanem azzal, hogy ezek a műfajok nem hozzájuk szólnak.

Valamivel jobb helyzetben van a klasszikus zene, ahol a nem kedvelők aránya ugyan összességében még mindig csaknem 60%, de találunk a fiatalok körében egy 18%-os csoportot, amelynek tagjai inkább kedvelik ezt a művészeti ágat. A színház, vagyis a musical, a zenés színház és a drámai színház nagyjából hasonló népszerűségnek örvend, körülbelül 40%-nyi pártolóval, és egynegyed ellenzővel (bár a musical valamivel szélsőségesebb megítélés alá esik, vagyis pár százalékkal nagyobb az aránya azoknak, akik kifejezetten elutasítják). Ezekről a műfajokról azt állították a fiatalok, hogy bár nem a legkedveltebbek, de sokakhoz mégis közel állnak. A színház és a musical esetében főként a drága jegyeket említették akadályként a résztvevők, de alapvetően nyitottak ezek felé a színpadi műfajok felé. Szabó György, a Trafó igazgatója kifejtette, ahhoz, hogy egy színházi előadás híre eljusson a fiatalokhoz, több csatornán is kommunikálni kell, mert az óriási médiazaj és a magas ingerküszöb miatt nehezen jut el hozzájuk az információ.

A modern tánc és a fotóművészet már kifejezetten kedveltnek számít, ráadásul a fotóművészet erőteljes elutasítása kifejezetten kevesekre jellemző (bár ez utóbbi esetében az is felmerül ismételten, hogy hányan ismerik valójában ezt a műfajt.)

A favoritok a mozi és a könnyűzene, vagyis az egyértelműen populárisabb elemek. (Ez a kategória a zenei irányzatok kétségtelenül nagyon széles körét fogja át. A fiatalok számára leginkább mint a „nem klasszikus” zene határozható meg.) A film az abszolút nyertes – a válaszadók 64%-a nagyon kedveli, 29%-a pedig kedveli a mozit, az elutasítók aránya mindösszesen 2%.

A fókuszcsoporton megkérdezett fiatalok is tisztában vannak, hogy kevesebbet olvasnak, mint szüleik, vagy akár a náluk tíz-tizenöt évvel idősebbek. Arra a kérdésre, hogy a fiatalok vajon miért nem kedvelik az olvasást annyira, a válasz szerint a könyvek „nem elég inger dúsak”, valamint „olvasás közben nem lehet mást csinálni”. A válaszokból egyértelműen kiolvasható a digitális kultúra hatása. A fiatalok egyrészt teljeséggel átálltak a „multitasking” életmódra, vagyis egyszerre több dolgot csinálnak, ez számukra a normális „üzemmód”. Ugyanakkor a fiatalok tudatában vannak annak, hogy a könyvolvasás mélyebb, elemzőbb ismereteket ad, ezért nem idegenednek tőle teljesen.

Hogy mi lehet a titka annak, hogy valami közel áll a mai fiatalokhoz vagy sem? Ahogy az egyik résztvevő megfogalmazta: „nagyon fontos a „pörgés”, vagyis, hogy az adott műfaj mennyire gyors és ingerdús. Mint Dr. Kunsay Gyula, pszichológus rávilágított, a műfajok gyorsasága-lassúsága alapvetően meghatásozza, hogy azt hogyan ítélik meg a fiatalok.

Média- és kultúrafogyasztás

Irodalom és könyvolvasás

Gyakran találkozhatunk azzal a vélekedéssel, hogy manapság a fiatalok nem olvasnak eleget, és elveszették érdeklődésüket a könyvek iránt. A kutatásból kiderült, hogy valóban létezik egy réteg (nagyjából a korosztály egyharmada), akiknek időtöltéséből kimarad a könyv (legyen az szépirodalom vagy szakirodalom). Ezt további adatok is alátámasztják: 6% állítja magáról, hogy soha nem szokott szórakozás céljából olvasni, további 24% pedig a havonta egyszeri alkalomnál ritkábban teszi ezt meg, ami gyakorlatilag ugyanarra utal.

A kérdéshez Starcz Ákos, a Bookline.hu vezérigazgatója hozzáfűzte, a mai fiatalok - a rájuk jellemző felgyorsult, multitasking életmód miatt - egy történetre átlag 90 percet szánnak. Ezért is nem olvasnak. Azonban vannak kivételek, például az olyan könyvsikerek, mint a Harry Potter vagy a Twilight sorozat melyek a fiatalok széles körét elérik, és ezáltal többekkel is megszerettethetik az olvasást. Dr. Kunsay Gyula pszichológus szerint amellett, hogy ezek valóban újszerű történetek, népszerűségüket az is növeli, hogy a fiatalok már nem akarnak lemaradni egy ekkora sikerről.

Azok, akik olvasnak, átlagosan valamivel több mint 5 órát töltenek könyvolvasással hetente. A lányok átlagban egy órával többet olvasnak, mint a fiúk (5,8 óra és 4,7 óra). Iskolai végzettség szerint nincs ekkora különbség – a felsőfokú végzettségűek 5,9, az érettségizettek 5,4, az alapfokú végzettséggel bírók 5,1 órát töltenek könyvolvasással. Nagy a különbség viszont a budapestiek és nem budapestiek között: a fővárosban lakók átlagosan heti 6, míg a más településeken élők heti 5 órát töltenek könyvolvasással.

A fiataloknak átlagosan 59 saját könyvük van. A magasabb iskolai végzettségűeknek – nem túl meglepő módon – rendre több könyvük van, mint az alacsonyabb végzettségűeknek és ebben az esetben is megfigyelhető a budapestiek és a nem fővárosi lakosok között húzódó választóvonal.

A felmérés vizsgálta a fiatalok kedvenc műfaját is, eszerint a fiatalok körében a legnépszerűbb irodalmi műfaj a kalandregény (21%), majd a romantikus (19%) és a krimi irodalom (18%) következik a sorban. Viszonylag nagy rajongótábora van a tudományos-fantasztikus irodalomnak is (16%).

A könyvek esetében még mindig a hagyományos beszerzési csatornák a jellemzőek, vagyis vagy megveszik, vagy kölcsönkapják őket a fiatalok. Nem ment ki a divatból a könyvtár sem: a korosztályba tartozók 19%-a leggyakrabban kölcsönzi a könyveket. Az elektronikus letöltés (nyilván magának a lehetőségnek a szűkössége miatt is) egyelőre kevésbé jellemző.

Nyomtatott sajtó

Mint azt korábban már láthattuk, a fiatalok meghatározó részének életében jelenleg nem játszik fontos szerepet a nyomtatott sajtótermékek olvasása. Akik olvasnak, azok döntően a bulvársajtót, ingyenes újságokat, illetve a megyei lapokat olvassák.

Televízió

Kutatásunk egyik legfontosabb tanulsága, hogy a fiatalok körében a televízió „vesztett pozíciójából” az internethez képest. Míg akár egy évtizede elterjedt volt az egész nap televíziót bámuló kamasz rémképe, ma ezt a félelmet nem támasztják alá az adatok. A 18-25 éves korosztály tagjai egy átlagos hétköznapi napon 106 percet, vagyis valamivel több mint másfél órát nézik a televíziót. Hétvégén egy órával több időt töltenek ezzel e tevékenységgel – 163 perc, vagyis kicsivel több mint két és fél óra az átlagos tévézési idő ebben az időszakban. Horváth Rita, a Starcom médiaügynökség szenior média tervezője hozzátette, Magyarország Európán belül még mindig élen áll az átlagos tévénézést tekintve, vagyis a számok hiába csökkennek, még mindig sokat ülünk a tévéképernyő előtt.

Forrás:

Below The Line Magazin

www.btl.hu

A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, az online marketing gyakorlati kipróbálására tökéletes helyszín. Keresőmarketing és marketing képzések, weboldalkészítés és keresőoptimalizálás, e mail szolgáltatások profi színvonalú kivitelezéséhez szükséges tudásanyagok mind megtalálhatók a Lépéselőnyben.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.