Inkább segítik az újságírók munkáját a pr-esek Nyomtatás
2010. december 31. péntek, 03:00

Lépéselőny/Marketing: A PR-osok és újságírók kapcsolatárólAz újságírók 97 százaléka számára a hírérték a meghatározó, amikor egy sajtóanyag feldolgozásáról dönt, ugyanakkor éppen ezen a területen kell fejlődniük a vállalatoknak – derül ki a Sakkom Interaktív pr ügynökség és a KutatóCentrum közös kutatásából. A felmérés arra is rávilágított, hogy – bár sokat hallani a két szakma közötti ellentétekről – az újságírók úgy gondolják, hogy a pr-esek inkább segítik a munkájukat.


Egy magyar újságíró jellemzően 6-10 sajtóközleményt kap naponta, melyeket többnyire nem olvas végig, hanem a feladó és a bevezető alapján szelektálja a számára érdekeseket – derült ki a Sakkom Interaktív marketingkommunikációs és pr ügynökség megbízásából a KutatóCentrum által készített sajtókutatásból. „Amikor egy újságíró egy hír közléséről dönt, a két legfontosabb szempont számára a hírérték, valamint az, hogy a sajtóanyag kapcsolódjon a szakterületéhez. Ez jellemzően már a bevezetőből és a tárgyból is kiderül” – foglalta össze az eredményeket Kozarek Andrea, a Sakkom szakmai vezetője.

Bár az újságírók többsége szerint a pr-esek inkább segítik, mint akadályozzák a munkájukat, a kutatás 132 résztvevőjének 55 százaléka olyan tulajdonságot is megemlített, amelyet nem kedvel a pr-esekben. A legjellemzőbb vélemény, hogy a kommunikációs szakma képviselői túl agresszívek, rámenősek, de a válaszadók 20 százaléka a helyesírási készséget is hiányolta. A Sakkom sajtókutatása szerint egyébként a pr ügynökségektől érkező anyagok jobban megfelelnek a sajtó által támasztott elvárásoknak, mint a vállalatoktól kapott közlemények.

Milyen a jó közlemény?

„Az újságírók kétharmada tartja fontosnak a közleményt a vállalatok és a média közötti kapcsolattartásban, ezért nem érdemes lemondani erről az eszközről, mindössze meg kell érteni, mire van szüksége a sajtó munkatársainak” – emelte ki Kozarek Andrea. A kutatás szerint az újságírók jellemzően tárgyilagosnak és korrektnek tartják a sajtóanyagokat, ugyanakkor úgy látják, hogy a kreativitás és a hírérték nem mindig jellemzi a kapott cikkeket.

A megfogalmazás mellett a hírek kiküldésére is kiemelt figyelmet kell fordítani. Az újságírók egynegyede ugyanis azonnal törli a sajtóanyagot, ha az nem kapcsolódik a szakterületéhez, ugyanakkor 43 százalék továbbküldi a hírt az illetékes kollégának.  Az időzítést is érdemes jól megválasztani: az újságírók elmondása szerint a cégek szeptemberben és októberben kommunikálnak a legintenzívebben, míg a legcsendesebb időszak március és november.

A Sakkom Interaktív pr ügynökség 2005-ben végzett sajtókutatása alapján megállapítható az is, hogy a hírfogyasztási szokások változásával összhangban a sajtóközleményeknél is inkább a rövidebb anyagokat preferálják az újságírók. Míg 2005-ben a válaszadók 82 százaléka voksolt a 3000 karakteres vagy annál rövidebb sajtóhír hosszra, addig a 2010-es sajtókutatás esetében ez az érték már 95 százalék.

A sajtóközleményen túl…

A vállalatoknak a sajtóközlemények elkészítése mellett a honlapokra is érdemes kiemelt figyelmet fordítaniuk, mivel az újságírók 94 százaléka tájékozódik ebből a forrásból, ha információkat gyűjt. Emellett fontos, hogy a vállalatoknál legyenek nyilatkozatképes szakértők. „A válaszadók 84 százaléka mondta, hogy kiegészítő információkért személyesen is megkeresi az adott céget, az interjú pedig a sajtóközlemény után a második legnépszerűbb tájékoztatási forma az újságírók körében. Az interjúalany kiválasztásánál ugyanakkor nem a pozíció fontos, hanem hogy tökéletesen ismerje az adott szakterületet” – mondta Kozarek Andrea. Az újságírók egy-egy hír kapcsán szívesen keresik fel a téma független szakértőit is, de a közösségi médiát is egyre intenzívebben használják. A leggyakrabban a Facebookról szereznek be háttér-információkat.

A felmérésről

A 2010 novemberében zajló online kutatásban 132 újságíró vett részt. A felmérés résztvevői a legkülönbözőbb területekről kerültek ki, így a gazdasági témában publikálóktól az IT területtel foglalkozókon át az életmód és kultúra újságírókig a szakma minden területe képviseltette magát. A kutatás a hazai újságírókra nézve nem reprezentatív.

Forrás: Sakkom Interaktív
www.sakkom.hu


A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, az online marketing gyakorlati kipróbálására tökéletes helyszín. Keresőmarketing és marketingképzések, weboldalkészítés és keresőoptimalizálás, e-mail szolgáltatások profi színvonalú kivitelezéséhez szükséges tudásanyagok mind megtalálhatók a Lépéselőnyben.