A nevetésnek biológiai, érzelmi, gondolkodásbeli és társadalmi összetevői vannak, szabályozása mögött bonyolult agyi mechanizmusok állnak. Egyre több vizsgálat eredménye utal arra, hogy a nevetés - szervezetünkre gyakorolt pozitív hatásai következtében - fontos szereppel bír általános egészségi állapotunk és közérzetünk megőrzésében is. Valóban fogyhatunk azzal, ha vidámak vagyunk és sokat nevetünk? Erősebb lehet a védekezőképessége a kórokozókkal szemben annak, aki általában jókedvű? Mi az oka annak, hogy a rendszeres kacagás jót tesz az ereink állapotának?

Feszültségoldás nevetéssel

A nevetés legfőbb szerepe, egyben egészségünkre gyakorolt legjelentősebb jótékony hatása a feszültség- és stresszoldás. A kutatók szerint lehetséges, hogy a vidámság egyfajta pajzs a külvilág felé: "boldog állapotban" az agy másképp reagál a különböző ingerekre, és ezáltal a mindennapi élet apróbb kellemetlenségeinek és terheinek jelentőségét is kisebbíti. Így az emiatt kiváltott élettani reakciók sem válnak olyan súlyossá. Ennek a legfőbb oka az lehet, hogy a nevetés hatására fájdalomcsillapító hatást és örömérzetet okozó hormonok, úgynevezett endorfinok szabadulnak fel jelentősebb mennyiségben az agyban.

Sok nevetéssel az érszűkület ellen

A sok nevetés ereink állapotára is jó hatással van. Ennek bizonyítására egy amerikai vizsgálat részeként két videoklipet, egy humorosat, illetve egy felkavaró hangulatút játszottak le 20 egészséges önként jelentkező számára. Mindkét produkció megtekintése után megvizsgálták a résztvevők ereinek működését, különös tekintettel az ereket bélelő hámszövet, az úgynevezett endotélium állapotának alakulására. A vizsgálat eredményei szerint 20 esetből 16-ban a nyugtalanító film megtekintése után jelentősen - átlagosan 35 százalékkal - csökkent a véráramlás ezekben a szövetekben. A mulatságos, nevettető klip végén azonban a 20 vizsgált személyből 19 esetében tapasztalták az érfalakban áramló vér mennyiségének számottevő - átlagosan mintegy 22%-os - növekedését. Az ereket bélelő hámszövet megfelelő állapota alapvető fontosságú az érszűkület kialakulásának megelőzése szempontjából. Az érfal egészségének megőrzése, a vér normális áramlásának fenntartása nagy jelentőséggel bír a szív-és keringési betegségek megelőzésében.

Napi 15 perc vidámság, évi két kilogramm fogyás

Egy másik kutatási eredmény szerint napi 10-15 perc kacagás segítségével egy kis szelet csokinak megfelelő energiamennyiséget "dolgozhatunk le". A Vanderbilt Egyetem munkatársai baráti párokat kértek fel a vizsgálathoz, és kettesével egy olyan szobában ültették le őket, amely dekorációját tekintve egy olcsó szállodai szobára emlékeztetett. (A helyiség valójában metabolikus kamra volt, amely több fiziológiai mérés elvégzésére is alkalmas.) Az érintetteknek természetesen nem mondták meg, hogy mi a vizsgálat valódi célja - a kutatók nem akarták, hogy alanyaik erőltessék a nevetést, mert az meghamisította volna eredményeiket. Csak annyit közöltek a résztvevőkkel, hogy a különféle videobejátszások megtekintése közben jelentkező érzelmi reakciókat vizsgálják.

A metabolikus kamra a videobejátszások alatt mérte az alanyok által belélegzett oxigén és kilélegzett szén-dioxid mennyiségét - ebből lehet a legbiztosabban következtetni a felhasznált energia értékére. Ezenkívül vizsgálták az érintettek szívfrekvenciájának és vérnyomásának változását, valamint mikrofonnal fel is vették a nevetéseket. A résztvevőket felszólították, hogy ne beszéljenek, ne mozogjanak, csak dőljenek hátra kényelmesen, és nézzék a kisfilmeket. Először egy unalmas, angol tájképeket bemutató filmet vetítettek, ez alatt rögzítették a nyugalmi anyagcserére vonatkozó értékeket. Ezután öt - egyre viccesebb - 10 perc hosszúságú filmbejátszás következett, miközben szintén vizsgálták a fenti paramétereket. Kiderült, hogy nevetés közben az alanyok 20 százalékkal több kalóriát égettek el, mint az unalmas filmbejátszások közben. Összesítve a vizsgálat adatait elmondható, hogy napi 15 perc nevetés segítségével évente akár két kilogrammot is fogyhatunk.

A nevetés a génekben van?

Egy japán vizsgálatsorozat szerint a nevetés és a féktelen jókedv kialakulását, tartósságát is befolyásolhatják génjeink. A kutatók ugyanis összesen 23 olyan gént találtak, amelyek aktivitását a jókedv fokozza, illetve amelyek a nevetés hatására aktiválódnak. Ezek közül 18 az immunrendszerre, a sejten belüli jelátviteli folyamatokra, illetve a sejt osztódási ciklusára hat, a maradék öt gén funkciója egyelőre nem ismert. A vizsgálat készítői szerint nem kizárt, hogy hamarosan orvos is elrendelheti szórakoztató műsorok nézését, hallgatását.

Az evolúcióban is fontos szereppel bír a vidámság

Az ember evolúciójával foglalkozó kutatók szerint a nevetés nagyjából hatmillió évvel ezelőtt alakulhatott ki elődeinknél. Viszonylag rövid ideje kutatják a nevetés evolúcióban betöltött szerepét, pedig ha az emberek (illetve őseik) már ennyi ideje nevetnek, akkor csaknem biztosra vehető, hogy a nevetés valamilyen módon segíthette a túlélést is. A tudósok szerint az emberi "ha-ha" őse a főemlősök "lihegése", amelyet játék közben hallatnak, amikor egymást csiklandozzák vagy kergetőznek. A nevetés tehát sokkal ősibb és ösztönösebb reakció, mint korábban gondolták. Amikor a kutatók visszafejtették a nevetés evolúcióját, eljutottak az "őseredeti viccig": az első olyan akcióig, amelynek célja a nevetés fizikai érintkezés nélkül való kiváltása. Ez az ősvicc, amely a főemlősök körében született meg, a tettetett csiklandozás volt: olyasmi, amit olykor a szülők is játszanak gyermekeikkel.

Forrás:
Natúr Hírek

www.naturhirek.hu