Kevesebb kólát, több szörpöt iszunk Nyomtatás
2009. október 20. kedd, 03:00

10_20_ege

Az átlaghőmérséklet növekedése, az egészséges életmód térhódítása a fejlett országokban, a sikeres vállalati stratégiák és innovációk a jövőben valószínűleg előre lendítik majd az alkoholmentes hidegital-piacok fejlődését, azonban idén még a gyengébb vásárlóerővel kell megküzdeniük. Hazánkban az idei első félévben 10 százalékkal kevesebb alkoholmentes hidegitalt vásároltak a háztartások – derül ki a GfK Hungária és az Agrár Európa Tanácsadó Kft. közös sorozatának második, az alkoholmentes hidegitalok helyzetét vizsgáló tanulmányából.


Az évente világátlagban 3 százalékkal bővülő alkoholmentes italpiacon az egy főre jutó fogyasztás átlagosan 200 liter. Ez a szám az Egyesült Államokban a legmagasabb (670-680 liter évente), gyakorlatilag többszöröse a közép-kelet-európai és a latin-amerikai átlagnak. Ha a sokszor hangoztatott napi 2-2,5 literes folyadékigényből indulunk ki, akkor évente fejenként 700-730 liter körül van az az elméleti plafon, amely az összes italféle vonatkozásában a telítettségi szintet jelenti. Az Egyesült Államok szintjét Európában csak az Egyesült Királyságban, Írországban és Dániában haladja meg az italfogyasztás, elérve a 700 litert – áll a tanulmányban.

A világszerte érvényes tendenciák közül az egészséges életmód követését és a természetes összetevők iránti keresletet érdemes kiemelni. Az ezekhez kapcsolódó funkcionális igények a sport- és az energiaitalok piacát erősítik. A palackozott vizek ma már a legtöbb helyen elsődleges szereplőnek számítanak. Az alkoholmentes italok piaca a fejlett országokban erősebben, a fejlődő országokban lassabban, de egyaránt növekszik.

„A hazai palackozott vízfogyasztás is hatalmas növekedési pályát írt le az utóbbi években. Míg 1991-ben az egy főre jutó fogyasztás átlagosan 3,7 liter volt, addig 2008-ra már elérte a 105 litert, mellyel hazánk a kilencedik helyen áll a világban az egy főre jutó fogyasztás tekintetében” – mondta el Sánta Zoltán, a GfK Hungária piacfejlesztési menedzsere.
2008-ban a gazdasági válság és a környezetvédelmi nyomás hatására stagnált a palackozott vizek világpiacának növekedése. Ebben az USA piaca járt az élen, de több nyugat-európai országnak is szembesülnie kellett kisebb keresletcsökkenéssel. Hazánkban tavaly a háztartások 2 százalékkal kevesebb palackozott vizet vásároltak, az idei első félévben pedig 9 százalékos a visszaesés.

Az európai alkoholmentes italpiac jelentős részét, jövőre várhatóan már több mint 27 százalékát a kereskedelmi márkák teszik majd ki. Hazánkban a kereskedelmi márkák aránya még ezt a szintet is meghaladja. Az idei első félévben a háztartások által vásárolt alkoholmentes hideg italok 37 százaléka volt kereskedelmi márkás termék.  Ugyanakkor a piac szegmentálódása más irányokban is gyorsul. A fogyasztók a természetes, valamint az egzotikus alapanyagokat keresik, illetve egyre inkább figyelembe vesznek bizonyos környezetvédelmi szempontokat. Ezért a fejlesztők az alapanyagok mellett a csomagolás terén is ebbe az irányba mozdulnak el, amelyet a gyorsan lebomló műanyagok, az ultrakönnyű palackok, valamint az új ízek megjelenése fémjelez.

Az Európai Unióban a gyümölcsé piacon ízek tekintetében továbbra is a narancslé a legnépszerűbb, aránya a közösség gyümölcslépiacán 38 százalékos, amely csökkenő tendenciát jelez. A visszaesés oka leginkább a gyümölcskeverékek megjelenésében rejlik, amelyek aránya jelenleg 18 százalék körül van és folyamatosan növekszik. Mögöttük az alma (14 százalék), az őszibarack (4 százalék) és az ananász (3 százalék) a legkedveltebb íz. Hazánkban az idei első félévben a háztartások 13 százalékkal kevesebb gyümölcslevet vásároltak. A két legkedveltebb íz a narancs és a barack, amelyek együtt a piac 40 százalékát adják. Ezt követik hazánkban a majd 30 százalékos piaci jelenléttel bíró egyre népszerűbb keverékek, majd az alma (16 százalék), a szőlő és az ananász (4-4 százalék).

A szénsavas üdítők fogyasztása az utóbbi években mind hazánkban, mind az USA-ban és a nyugat-európai piacokon szűkül. A kólák hazájában a szénsavas üdítők 2000-ben még 28, 2008-ban már csak 24 százalékát tették ki az alkoholmentes italok piacának. Hazánkban a háztartási vásárlásokban a tavalyi évben 9 százalékos, 2009 első félévében pedig – a gyümölcslevekhez hasonlóan – 13 százalékos visszaesés volt tapasztalható. Miközben a szénsavas üdítők mennyiségi aránya továbbra is csökken az alkoholmentes italpiacon, az egy főre jutó 60 liter feletti éves szint még mindig jelentős mennyiség, és európai összehasonlításban is magas egy főre jutó fogyasztásnak számít.

2008-ban közel 12 százalékos növekedést könyvelhettek el a jeges teák. Azon kevés italféleségek közé tartoznak, amelyek 2008-ban, és az idei év első felében is mind mennyiségben, mind pedig értékben növelni tudták piaci részesedésüket.

Az alkoholmentes italok sokszor zavarba ejtő széles választéka az utóbbi években elterelte a fogyasztó figyelmét a szörpökről. A tavalyi évben ismét növekedésnek indult a kategória, habár 2009 első félévében újra kevesebb szörpöt vásároltak a magyar háztartások. Az okok között a gazdasági válság mellett mindenféleképpen meg kell említeni, hogy fontos gyártó cégek termékei teljesen, vagy részlegesen hiányoznak az üzletek a polcairól.

Forrás:
Mai Piac
www.maipiac.hu


A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe. A menedzserek számára fontos információk a kiegyensúlyozott életmód, egészség – betegség, a házipatika témáiban.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.