Nincs időnk a sportolásra Nyomtatás
2010. október 08. péntek, 03:00

Lépéselőny/Egészség: Mozgással töltött időnk korosztályonként-elemzés 2010. őszA mozgáshiány korunk általános jelensége. Leggyakrabban időhiányra hivatkozunk, ha mozgásszegény életmódunkról van szó, az idősebb korosztály pedig életkora miatt nem sportol. A mindennapi testmozgás hiánya égető probléma, hiszen ez egyértelműen összefügg a krónikus betegségek kialakulásával – mutatta ki a Szinapszis Kft. legújabb kutatása, melyet a WEBBeteg.hu egészségportál megbízásából készített.
A rendszeres testmozgás kapcsán a WEBBeteg.hu arra a kérdésre keresett választ, mennyire gyakori a teljesen mozgásszegény életvitel, mi ennek az oka, és mennyire van hatással az egészségi állapotunkra.


Sokan egyáltalán nem mozognak

A kutatás során megkérdezettek 40 százaléka számolt be arról, hogy egyáltalán nem mozog rendszeresen. A mozgáshiány gyakorisága kor, településtípus, végzettség szerint változik. Idősebbek körében egyre inkább jellemző a mozgásszegény életmód. Míg a 18-25 évesek 23 százaléka nem sportol, addig a 65 év felettieknél ez az arány már 60 százalék.

A mozgás teljes hiánya és a krónikus betegségek kialakulása egyértelműen összefügg: míg a rendszeres mozgást nem végzők 49 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségben, addig ez az arány már a rendszeres gyaloglás, sétálás esetén is 18 százalékra esik vissza. Bármilyen mozgásformáról legyen is szó, az mindenképpen csökkenti a betegségek kialakulásának esélyét.

A mozgásszegény életmód leggyakoribb oka az időhiány

A rendszeres mozgást nem végzők 27 százaléka válaszolt úgy, hogy nincs elég ideje a sportolásra. A második leggyakoribb ok a férfiaknál a munka, 12 százalékuk hivatkozik erre, mint a mozgásmentes élet okára. A nők inkább a lustaságot említik, 11 százalékuk emiatt nem mozog.

A megkérdezettek – az időhiányon kívül – életkorukat nevezték meg a testmozgás mellőzésének legfőbb okaként: az 56 év fölöttiek körében ez a leggyakrabban említett érv. Az összes résztvevő körében 17 százalék azok aránya, akik vélekedésük szerint „túl idősek” a testmozgáshoz.

Mi az oka annak, hogy nem végez rendszeresen testmozgást?

N=396
Lépéselőny/Egészség: Mozgáshiány okai korosztályonként

Érdekes módon a budapestiek csupán 24 százaléka hivatkozik az időhiányra, míg a megyeszékhelyeken lakók 34, a városiak 36 százaléka említi ezt a mozgásszegény életmód okaként. Fontos talán még kiemelni, hogy a legmagasabb fizetéssel rendelkezők is erre hivatkoztak: 47 százalékuk válaszolt úgy, hogy időhiány miatt nem sportol!

A focit egy idő után már csak nézni jó

A nők körében csupán a gyaloglás és séta mutatkozik kedvelt mozgásformának, míg a férfiak között leginkább a kerékpározás népszerű: 31 százalékuk biciklizik rendszeresen. Ezt a sportot leginkább a 36 és 45 év közöttiek, és városi lakosok kedvelik. Gyakori a férfiaknál emellett a futás, az úszás, a labdarúgás és az erősítés.

Az életkor emelkedésével változik a választott mozgásforma: míg a legfiatalabbak, vagyis 18-25 év közöttiek a futást, úszást, labdarúgást és erősítést részesítik előnyben, addig a 46-55 évesek általában a séta és a kerékpározás mellett döntenek.

Megyeszékhelyen, városokban és Budapesten közel hasonló arányban vannak azok (17 és 19 százalék között), akik a futást választják, míg az úszás leginkább a fővárosban kedvelt. A leggyakrabban végzett mozgásforma a végzettség alapján is különbözik. A futás és úszás kedveltebb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében, 19, illetve 18 százalékuk űzi ezeket a sportokat.

Míg a legfiatalabbak 11 százaléka rendszeresen focizik, ez az arány az idősebbek között folyamatosan csökken.

Milyen gyakran sportol?

A napi rendszerességgel gyaloglók nagy része – 72 százaléka – válaszolt úgy, hogy nem szenved semmilyen krónikus betegségben. A rendszeresen sétáló fiatalok, a 18 és 25 év közöttiek jellemzője, hogy ezt a mozgásformát napi rendszerességgel végzik. 80 százalékuk számolt be arról, hogy minden nap szokott gyalogolni.

A kerékpározó nők több mint fele (54 százaléka) napi rendszerességgel biciklizik. A nap, mint nap kerékpárral közlekedők legnagyobb arányban az idősebb korosztályból kerülnek ki, így az 56-65 évesek 67 százalékára, az 65 évnél idősebbek 59 százalékára ez jellemző. A sétálást választókkal szemben a naponta kerékpározók több mint fele, 51 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségben.

A futást választók között a nők 21 százaléka napi rendszerességgel fut, míg a férfiak 25 százaléka csupán hetente egyszer. Mindkét nem esetén az a leginkább jellemző, hogy 2-3 naponta mennek el kocogni. Az edzőterembe járók közül a legfiatalabbak jellemzően 2-3 naponta erősítenek, 86 százalékuk válaszolt úgy, hogy hetente többször is elmegy a konditerembe.

A legkedveltebb sportok közül általában a labdarúgás és az edzőtermi erősítés veszi igénybe a legtöbb időt. A fővárosban élők és a 46 év felettiek kevesebb időt fordítanak sportolásra a fiatalabb, Budapesten kívül élőkhöz képest. A férfiak átlagosan több időt töltenek mozgással, mint a nők.

A megkérdezettek átlagosan kicsit több mint 4 órát töltenek testmozgással egy héten. A fiatalabbak átlagban több időt szánnak a sportra. Míg a 18-25 évesek hetente majdnem 6 órát mozognak, addig a 65 év felettiek mozgással töltött ideje nem éri el a heti 3 órát. A heti testmozgás ideje a kor emelkedésével csökkenő tendenciát mutat.

A kutatásról

A Szinapszis Kft. rendszeresen végez piackutatásokat a felnőtt magyar lakosság körében különböző egészséggel kapcsolatos témákban. A 2010 nyarán végzett országos felmérés telefonos lekérdezéssel történt. A kutatásban összesen 1000 megkérdezett vett részt. Az kutatás a 18 éven felüli magyar lakosságra nézve reprezentatív.

Forrás: Szinapszis Kft.


A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partnerkeresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe. A menedzserek számára fontos információk a kiegyensúlyozott életmód, egészség – betegség, a házi patika témáiban.