A GfK Hungária és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2011 januárjában induló közös, folyamatos kutatása valamennyi döntéshozó, piaci szereplő számára pontos képet nyújt az egyes termék- és szolgáltatáscsoportok méretéről, jellemzőiről, a közfinanszírozott és magánfinanszírozott szolgáltatások igénybe vételének dinamikájáról, ezen szolgáltatások elfogadottságáról, a lakosság egészséggel kapcsolatos attitűdjeinek, szokásainak, viselkedésének változásáról.

Korunk egyik legfontosabb trendje, hogy az egészséggazdaság a gazdaság motorjává válik, amelynek hátterében a biotechnológia és az idegtudományok állnak. Emellett a lakosság számára egyre inkább előtérbe kerül a teljes egészség iránti igény kielégítése, biztosítva a testi-lelki-szellemi jólétünket.

A fogyasztás fontos szeletévé válik az egészség célú fogyasztás, amely messze túlmutat a hagyományos egészségügyi szolgáltatások igénybevételén. Egyre hangsúlyosabb lesz a fogyasztók által szubjektíven megélt egészség növelése, kielégítése, szemben a hagyományos egészségügy orvostudományi ismeretekre alapozott szolgáltatásával. A trend erejét és jelentőségét jól mutatja az az előrejelzés, miszerint az Amerikai Egyesült Államokban a század második felére a teljes GDP felét az egészségfogyasztás teszi ki, és ennek csupán mintegy harmada lesz a közfinanszírozott egészségügyi ellátás.

Ebben a gyorsan változó folyamatban a GfK Hungária és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2011 januárjában induló közös, folyamatos kutatása a teljes hazai egészséggazdaság nyomon követését célozza meg. A vizsgálatsorozat pontos képet ad valamennyi döntéshozó, piaci szereplő számára az egyes termék- és szolgáltatáscsoportok méretéről, jellemzőiről, a közfinanszírozott és magánfinanszírozott szolgáltatások igénybe vételének dinamikájáról, ezen szolgáltatások elfogadottságáról, a lakosság egészséggel kapcsolatos attitűdjeinek, szokásainak, viselkedésének változásáról.

Az Egészséggazdasági Monitor az alábbi három nagy témakört vizsgálja:

A hagyományos egészségügyi ellátási formákon kívüli szolgáltatások térnyerését jól mutatják a nemrégiben befejezett előzetesen elvégzett közös felmérések, illetve a korábban megvalósított hasonló témájú kutatások alábbi eredményei.

2003-ban a lakosság 51 százalékának már az volt a véleménye, hogy az egészségügyi intézmények magánosításával javulna a kezelések minősége. Most a 2010 októberét megelőző 12 hónapban már a magyar 15 év feletti lakosság 40 százaléka vett igénybe valamilyen magán egészségügyi szolgáltatást.

Tíz éve vitaminokat legnagyobb részt gyógyszertárban szereztünk be, de 2009-ben a teljes vitaminfogyasztásra fordított pénz 40 százalékát már a patikákon kívül költöttük el. Emellett míg a gyógyszertárban egy vásárlás során átlagosan 1920 forintot költöttünk vitaminra, az interneten és közvetlen gyártói értékesítésen keresztül ennél sokkal többet, 12337 forintot.

Az információkeresésben, tájékozódásban is jelentős változásokat figyelhetünk meg. Az internet szerepe egyre nő, az elmúlt hónapban a 15 év feletti lakosság 14 százaléka tájékozódott valamilyen orvosi rendelésről a világhálón, 21 százalék pedig valamilyen gyógyszerről vagy gyógyhatású készítményről.

Az egészséggel kapcsolatos viselkedésváltozásra példa, hogy a magyar felnőtt lakosság étkezési tudatossága jelentősen változott az elmúlt évtizedben. Míg 1999-ben a lakosság 47 százaléka egyáltalán nem foglalkozott azzal, hogy olyan ételeket fogyasszon, amelyekkel csökkenti vagy tartja a súlyát, 2009-ben ez az arány már csak 40 százalék volt.

Az Egészséggazdasági Monitor jól mutatja majd többek között, hogy a magyar lakosság mely csoportjai foglalkoznak a megelőzéssel. Pontosan miket tesznek ennek érdekében, mennyit költenek, ki befolyásolja őket ebben, és mit gondolnak, milyen hatással vannak az egyes szolgáltatások és termékek az egészségükre. Folyamatában tudjuk vizsgálni, hogy a különböző, ma még egymással nem versenyző termékcsoportok és márkák miként válnak versenytársakká, és hogyan tudnak előnyhöz jutni a fogyasztóknál. Látni fogjuk, hogy az információk közül melyek a legbefolyásosabbak és a leghatékonyabbak az egészéghez kapcsolódó fogyasztások területén. Útmutatást tudunk adni, hogy a fogyasztók gondolkodását és szokásait mely területeken lehet a legjobban formálni az egészséges életmód érdekében.

Az egészségfogyasztás ma már szinte minden termékköre és szolgáltatásfajtára kiterjed, egyre nő az egészséget támogató költéseink, ráfordításaink aránya. Ebben a folyamatban fontosnak tartjuk, hogy hiteles viszonyítási pontot, alapmérést biztosítsunk az egészséggazdaság valamennyi szereplője számára.

Forrás: GfK