Szédülés- nem csak időskorban

Mi lehet a háttérben?

Sajnos egyre gyakrabban tapasztalható fiatalabb korban is a szédülés rendszeresen visszatérő jelensége. A napi 8-10 óra számítógép előtt ülés, a mozgás és rendszeres sport hiánya már negyven éves kor felett is szédülést, egyensúlyzavart, látásromlást, fejfájást okozhat.
Természetesen rengeteg betegség velejárója és tünetet lehet a szédülés, de lássuk, a 30-40-50 éves managereknél milyen kiváltó okokat sejthetünk a háttérben.

Többnyire akkor érzünk szédülést, ha a belsőfülben található egyensúlyszervből az agy téves jelzéseket kapa test helyzetéről és mozgásáról. Ezt a panaszt gyakran más tünetek (pl.: hányinger, elsápadás, verejtékezés) is kísérik, részben azért, mert az egyensúlyszerv a vegetatív idegrendszerrel is szoros kapcsolatban áll.

Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, két héten át, napjában többször ellenőrizni kell a vérnyomást. A vérnyomás ingadozásának jellemzője kezdeti esetben hogy nem ad specifikus tünetet, a banálisnak tűnő szédelgésnek pedig nem tulajdonít jelentőséget az illető.
Sokszor hónapokig –évekig tartó 20-30 hgmm-es vérnyomásingadozások előzik meg a fixálódott magas vérnyomás- betegség kialakulását.

A központi idegrendszer betegségei közül szédülést okozhatnak például a migrén, az epilepszia, ritkán a sclerosis multiplex vagy daganatos betegségek. A hirtelen támadt szédülés átmeneti agyi keringészavar (mini stroke) vagy agyi érelzáródás okozta szédülés (stroke) kezdeti tünete is lehet.

A számítógép előtt ülve észrevétlenül egy rendellenes fej-és nyaktartást veszünk fel. Így bizonyos nyakizmaink túlfeszülnek, mások pedig ellazulnak, inaktívvá válnak. Ez az izomtónusbeli különbség hosszabb idő után deformálja a nyaki gerinc ívét, az ügynevezett nyaki lordbosis kiegyenesedik. Ennek következménye, hogy az agytörzset ellátó vér lefutása megváltozik, és úgynevezett agytörzsi keringészavar alakul ki. Így rosszabb vérellátást kap az egyensúlyközpont, hányásközpont, vérnyomásszabályzó központ, eképp néha elég ijesztő tünetegyüttest produkálhat a beteg.Az agytörzsi érből kap végágat a belsőfül, és a szemfenék is. Úgyhogy a tünetek fülzúgással, halláscsökkenéssel, szédüléssel, szemkáprázással, beúszkáló foltokkal gazdagodhatnak.

Jó tanács: többször álljunk fel a gép elől, járkáljunk, óránként végezzünk valamilyen nyakizom gyakorlatot, ha csak fél percben is. A számítógép mindig a látóterünk középen legyen, kellő távolságban.
A kialakult tüneteket pedig orvosolhatjuk akupunktúrával, masszázzsal, manualterapiaval.

Végezetül nézzünk rá a szédülés tünetének lelki hátterére is. A szédülés a belső egyensúly hiányára is utalhat. Figyeljünk rá oda, vizsgáljuk meg ilyen szemmel is!

Dr. Beke Zsuzsa

A Cseresznye utcai rendelő fül-orr gégész, természtegyógyász, és akupunktúrával foglalkozó szakorvosa

Kérdése van a cikkhez? Írja meg a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →