Tünetek és okok a szédülésnél

Avagy a panaszok közötti összefüggésekről

Az előző, szédülésről szóló cikkben utaltam rá, hogy a hosszan és rendszeresen számítógép előtt ülő emberek nyaki panaszaival egyre gyakrabban találkozik az orvos. Ami még szomorúbb, hogy a nyaki gerinc röntgenen emiatt létrejött elváltozások ma már szinte megszokottak, és ami még nagyobb aggodalomra ad okot, már serdülő gyerekeknél is egyre gyakoribbak.

Húsz évvel ezelőtt csak bizonyos foglalkozást űző, idősödő embereknél lehetett látni, hogy a nyaki gerinc elveszíti természetes ívét, és úgynevezett kiegyenesedett nyaki ív látszik a röntgenfelvételen. Évtizedekig tartó irodai munka, varrógép előtt görnyedés, órások, ékszerészek, cipészek esetén lehetett ilyen elváltozást látni.

De foglaljuk össze még egyszer részletesebben, hogy ez milyen tüneteket okozhat, és írjuk nyugodtan az egész napos számítógép előtt ülés és a mozgáshiány számlájára…

A nyaki gerinc hét csigolyából áll. Ezekre az jellemző, hogy a csigolyák oldalnyúlványain kis lukat találunk, az egymás feletti csigolyák így az agytörzsi ér számára kétoldalt egy csontos csatornát alkotnak.
Amennyiben egy természetellenes kényszertartásban ülünk egész nap, bizonyos nyakizmaink tartósan túlfeszülnek, mások pedig kórosan ellazulnak, és elgyöngülnek. Az eredmény az lesz, hogy az a csontos csatorna deformálódik, a benne futó érben az áramlás tartósan, vagy bizonyos fejmozdításra megváltozik, és az agytörzs, a belsőfül, és a szemfenék vérellátása zavart szenved.

Lássuk az ennek megfelelő tüneteket. Legkorábban a szemfenék vérellátása csökken, kezdeti, épphogy észrevehető tünetként a szem elé beúszkáló foltok, a dioptria erőteljesebb romlása, fokozott szemfáradás és könnyezés árulkodik a szemfenék keringési zavaráról. Ilyen esetben a szemészeti diagnózis negatív, a szemész nem lát kóros elváltozást, a tünetek is viszonylag enyhék, a látótérbe beúszkáló foltokhoz hozzászokik a beteg.
A belsőfül keringésromlása szembetűnőbb, egyre romló hallás, vagy szédülés illetve fölzúgás keseríti meg a beteg életét. A szédülésre jellemző hogy bizonyos fejfordításnál egy-egy pillanatra jelentkezik csak, a beteg már óvakodik ettől a mozdulattól.

Az agytörzs keringésromlása ennél sokkal ijesztőbb tünetekkel jelentkezik, forgó jellegű szédülés, hányinger, izzadás, vérnyomásesés tarkítja a képet. Ilyenkor hirtelen nem is lehet eldifferenciálni súlyosabb korképektől, a tünetekkel a beteg sürgőséggel kórházba kerül. A pontos diagnózis megállapítása után a terápia valamilyen keringésjavító infúziókúra.
A nyaki gerinc alsóbb szakaszának deformitásai, a vállra, karba lejövő idegekre gyakorolnak nyomási tünetet, lapocka-, váll-, karfájdalom, zsibbadás, a karemelés nehézsége, a kéz szorító erejének csökkenése várható. Ez esetben valamilyen fizikoterápiát alkalmaz az orvos.

Nyilván legjobban akkor járunk, ha megelőzzük a bajt, fölállunk a gép mellől, szemből nézzük a monitort, tornázunk, úszunk, rendszeresen mozgunk. Amennyiben konkrét tünetek észlelünk, a természetgyógyászat módszerei közül a kiropraktika, manualis medicina, masszázsok, egyénre szabott gyógytorna segít a tünetek megszüntetésében.

Az előforduló panaszok esetén szívesen állunk az olvasók rendelkezésére!

Dr. Beke Zsuzsa

A Cseresznye utcai rendelő fül-orr gégész, természtegyógyász, és akupunktúrával foglalkozó szakorvosa

Kérdése van a cikkhez? Írja meg a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →