A generalizált szorongás (GAD) vezető tünetei a szinte folyamatos aggodalmaskodás, a túlzott félelmek, szorongások és a rendre jelentkező, visszatérő, szomatikus panaszok A generalizált szorongás gyökere a tudattalanban rejlik, a manifeszt tartalmak csupán tünetekként értelmezhetők. A szorongás alapvetően általános emberi emóció, az ember életének elkerülhetetlen velejárója. Fokozott éberségi feszültség, negatív érzelmek és gondolatok jellemzik, amelyek veszélyérzetet közvetítenek. Ha a szorongás az élet valóságos eseményeire adott válaszreakcióként lép fel, ezt élettani jelenségként, egyfajta védekező mechanizmusként értelmezhetjük, mely segíti egy adott problémamegoldását. Azonban ha a szorongás körülírhatatlan, különféle szomatikus tünetekkel jár, és semmi konkrét, valóban adekvát, reális oka nincs, ha az ébrenlétet hullámzó módon végigkíséri, valószínűsíthető, hogy a GAD - Generalized Anxiety Disorder – kategóriájába sorolható. A betegség nőknél mintegy kétszer olyan gyakran fordul elő, mint férfiaknál.
A szorongásról már Freud is értekezett: megkülönböztette a valóságszorongást, a neurotikus szorongást és az erkölcsi szorongást, avagy bűntudatot (1926). Az alaptípus, a valóságszorongás a fizikai világ veszélyeitől való félelem, ez pedig az élet fenntartásához elengedhetetlen pszichés funkció. Az erkölcsi szorongás is „racionális”: az ember, mint erkölcsi lény, ki a morált felnőttkorára mélyen internalizálta, immorális cselekedetet elkövetve lelkiismeretfurdalást érez – ez így helyénvaló. Ha tegyük fel, A. elemeli B. töltőtollát, emiatt (jó esetben) erkölcsi szorongást érez – lelkiismeretét normális módón csak úgy tudja megnyugtatni, ha a tollat valamilyen módon visszajuttatja A-hoz, mert tudja, hogy lopott, ráadásul ismerősétől, ami tovább súlyosbítja a dolog negatív erkölcsi voltát. A harmadik típus azonban, a neurotikus szorongás az, ami valóban beteggé tesz, mivel nincs megfogható, körülírható, racionális tárgya, se munkahelyi felvételi, se töltőtoll, semmi… Az e típusú szorongás gyökere a tudattalanban rejlik, és a latens tudattartalmak csupán mint fizikai tünetek jelennek meg, maga a kiváltó tényező rejtve marad, mert az mélyen, a tudattalanban gyökerezik, és a szomatikus tünetek csak az alapprobléma kivetülései. „ A pszichodinamikus elmélet hívei szerint a szabadon lebegő szorongás oka a nem / nem kielégítő szülő-gyermek kapcsolat, a feltétel nélküli szeretet és elfogadás hiánya , mely olyan személyiségstruktúrát eredményezhet, amely elsősorban nem a megküzdéssel, hanem az elfojtás és egyéb elhárító mechanizmusok kóros mértékű használatával jellemezhető. A számunkra elfogadhatatlan késztetéseink és a nem kívánatos tartalmak tudattalanban való tárolásáért nagy árat fizetünk: Freud mester szerint a tarifa maga volna a kínzó és bénító szorongás” – írja a szorongas.com.
A generalizált szorongás (GAD) vezető tünetei a szinte folyamatos aggodalmaskodás, a túlzott félelmek, szorongások és a rendre jelentkező, visszatérő, szomatikus panaszok. Súlyos következményekkel járó szövődményei többek közt a különféle dependenciák, az alkohol illetve gyógyszerfüggőség, esetleg kábítószerhasználat…
A 'generalizált', vagyis 'általános' kifejezés arra utal, hogy az egyéb többi szorongásos zavarral ellentétben nincsenek jól meghatározható, markáns jellegzetességek: a szorongás oka „megfoghatatlan”, viszont az érzés igen erőteljes.
Az állapot régóta a pszichiátria érdeklődési körében áll, vagyis a jelenség régi, csupán az elnevezés újkeletű. A népesség hozzávetőlegesen öt százalékát érinti. Nem jellemzik úgynevezett domináns tünetek, sokféle szimptóma összessége adja a problémát, igen változatos kombinációkban. A DAG diagnózisát akkor állítják fel, ha a túlzott szorongás vagy aggodalom az élet számos területén megnyilvánul, hátráltatva vagy nagy mértékben gátolva az egyén normális életvitelét. Ilyenek pl. a társas kapcsolatok, a munkahelyi teljesítmény, a különféle tevékenységek. A diagnózis felállításának kritériuma, hogy a probléma legalább fél éven keresztül fennálljon. A szorongás a jó stressz egyik formája is lehet; ilyenkor alapvetően cselekvésre serkent, ám a szorongásos betegség nem a feladat elvégzésére motivál: A GAD olyan mértékben köti le az energiákat és bénítja meg az embert, hogy a szorongás, elvesztve eredeti funkcióját, a normális életvitel kerékkötőjévé válik.
Forrás: Lépéselőny
Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?
A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe. A menedzserek számára fontos információk a kiegyensúlyozott életmód, egészség – betegség, a házipatika témáiban. |
