Az egészséggel kapcsolatos attitűdöket több kvalitatív kutatásban is vizsgálta a Szonda Ipsos. Általános eredmény volt, hogy az embereknek sajnos csak kisebb hányada számára fogalmazódik meg az egészség holisztikus módon, ők főképp a nők közül kerülnek ki. Íme,pár példa:

33 éves nő, virágkötő:
„Vitalitás, tehát mindenképpen egy energikus állapot. Jó koncentrálóképesség. Tehát hogy ez a jó energiaállapot ez testileg, szellemileg egyaránt. És egy harmónia.”

29 éves férfi, építésvezető:
„Szerintem az egészség az jelenti egyrészről, hogy az ember jól érzi magát a bőrében. Másrészről ki tudja hozni a szervezetéből azt, amire az valójában képes.”

Az sajnos, a kutatások alapján kijelenthető, hogy az emberek fejében még mindig inkább a betegségmodell működik, tehát a viselkedést is inkább a passzivitás illetve reaktivitás jellemzi. Így beszélnek sokan az egészségről:
36 éves férfi, ingatlanügynök:
„Az egészsé g az, hogy nem kell járnom orvoshoz, nem kell szednem a gyógyszert. Ennyi, szerintem.”

40 éve s férfi, esztergályos:
„Abból gondolom, hogy egészséges vagyok, hogy jól érzem magamat, nincsenek rosszulléteim, nem szédülök, nincs hányingerem, alapvetően jó a közérzetem.”

Az egészséggel kapcsolatos attitűd megváltoztatása célként tűzhető ki. Egyfelől a gyenge egyéni attitűdök terén, másfelől a betegségmodellről az egészségmodellre áttéréssel: gyógyítóból az egészségmegőrzés szemléletére, erről pedig a megelőzésre, életmódváltásra. Az elsajátítás is, és az attitűd megváltoztatása is egyéni szinten a személyes nyitottság, figyelem, érdeklődés, motiváció és képességek függvénye. Az attitűdváltoztatás csak akkor lehetséges, ha az egyén hajlandó komolyabb erőfeszítésre, az irányába küldött információk alaposabb feldolgozására, és arra, hogy a kapott ajánlásokat beépítse saját gondolkodásába, viselkedésébe.

„Az egészséggel kapcsolatos attitűd megváltoztatása nem agy aktus, vagy esemény eredménye, hanem kitartóan kell gyakorolni” (Albert Bandura, 2005)