Egy új kutatás szerint a szigorúbb uniós éghajlatvédelmi célok komoly egészségügyi előnyökkel járnának hazánkban is - tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel a Levegő Munkacsoport.

Magyarországon az egészségügy 2020-tól akár évi 280 milliárd forintot is megtakaríthat, ha az EU szigorítja éghajlatvédelmi célkitűzéseit - többek között ezt állapította meg az Egészség és Környezet Szövetség (Health and Environment Alliance, HEAL) és az Egészségügy Ártalom Nélkül nevű szervezet Európai Tagozata (Health Care Without Harm Europe, HCWH Europe) ma közzétett jelentése. A tanulmányt abból az alkalomból hozták nyilvánosságra ezek a szervezetek és tagszervezeteik (köztük a Levegő Munkacsoport), hogy a mexikói Cancúnban zajló klímakonferencia keretében december 6-án tartják az Egészség Napját.

A Most kell cselekednünk a jobb egészségünkért: 30 százalékos célt az EU éghajlatvédelmi politikájában! című tanulmány elsőként becsüli meg egyes tagországok egészségügyi kiadásainak megtakarításait arra az esetre, ha az EU az üvegházgázok kibocsátását 30 százalékkal csökkenti 2020-ig. A jelenlegi célkitűzés viszont csak 20 százalék.

Az EU egészére nézve a becsült megtakarítás elérheti az évi 30,5 milliárd eurót azon az 52 milliárd eurón felül, ami a 20 százalékos kibocsátáscsökkentéstől várható. A megtakarítás a jobb levegőminőségnek, a tisztább energiaforrások használatának lenne az eredménye.

Génon Jensen, a HEAL ügyvezető igazgatója kijelentette: “Tanulmányunk végkövetkeztetései bizonyítékul szolgálnak arra, hogy az üvegházgáz-kibocsátások 30 százalékos csökkentése az Európai Unióban 2020-ig az uniós polgárok számára jobb egészségi állapotot eredményezne.” Jensen szerint „Magyarország - a többi EU-tagországhoz hasonlóan - sokat nyerne a szigorúbb kibocsátási célokkal. Noha a jelentés azt mutatja, hogy a németek, a lengyelek, a franciák és az olaszok járnának a legjobban, a magyar közegészségügyi előnyök 2020-ban a hollandokéhoz hasonlóak lennének, azaz mintegy 1,1 milliárd euró kiadást lehetne megtakarítani évente, többet, mint Belgiumban, Spanyolországban vagy az Egyesült Királyságban.”

„Bízunk benne, hogy ezeknek az adatoknak az ismeretében a cancúni magyar tárgyalóküldöttség is azok táborát erősíti, akik a szigorúbb éghajlatvédelmi célkitűzéseket támogatják” - jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. A Magyarországra vonatkozó új adatok azt mutatják, hogy a szigorúbb éghajlatvédelmi célértékek teljesítésével tisztábbá váló levegő 2020-tól 375 millió euró és 1,081 milliárd euró közötti egészségügyi kiadáscsökkenéssel járhat. Ez az összeg abból adódik, hogy éves szinten összesen 5 ezer évvel nőhet a magyar lakosság várható élettartama, 464 ezerrel csökkenhet a betegen töltött napok száma, 44 ezerrel kevesebb napon át kellene légzést könnyítő gyógyszereket szednünk, 5 ezerrel kevesebb felső légúti megbetegedés és asztma orvosi kezelése lenne szükséges, továbbá 106 ezerrel kevesebb munkanap esne ki évente keringési és légzési megbetegedések miatt. (Az 5 ezer év élettartam-növekedés azt jelenti, hogy átlagosan egy évvel tovább élhetnek azok, akik egyébként idő előtt elhunynának.)

A jelentés túlmutat az Európai Bizottság eddigi anyagain, mert azok az egészségügyi előnyökre vonatkozó adatokat nem adják meg országonként és csak a légszennyezés miatti halálozást veszik számításba. Az új elemzés a halálozások mellett olyan következményeket és költségeket is számításba vesz, mint a szív- és tüdőbetegedések okozta korlátozott aktivitás, illetve a kórházi ellátás, az orvosi vizsgálatok és a kezelések költségei.

Forrás: OBJEKTÍV Hírügynökség