Szuper szájz! Mi?

A rendszer mérgezése

Egy jó menedzser számára nem mond semmi újat az a kijelentés, hogy egy szervezet könnyen csődbe juthat. Ezt okozhatják külső körülmények, valamint a nem megfelelő irányítás és/vagy alkalmazotti teljesítés.  Bár sok múlik az alaptőke nagyságán, ilyen körülmények között a szervezet napjai meg vannak számlálva…
De mi köze egymáshoz a McDonalds-ról szóló filmnek (Super Size me) és a menedzser egészségnek? Olvasson tovább, és Ön is megtudja!

Ha látta a Super Size me című filmet, akkor Ön tudja, miről van szó. (Morgan Spurlock, a film rendezője és kitalálója 30 napon keresztül a gyorsétterem-lánc ételeit fogyasztotta. Ez alatt az idő alatt sikerült 5 kilót híznia, és jó pár betegséget – magas vérnyomás, cukorbetegség, kóros koleszterinszint emelkedés, potenciazavar, stb.  – és egy kimondottan rossz közérzetet beszereznie. Az akció előtti egészséges, jó fizikumú férfiból a 30. nap végére egy állandó fáradsággal küzdő, kedvetlen, beteg ember lett.)

Spurlock úgy bánt a szervezetével, ahogy Ön soha nem bánna a sajátjával. 30 nap alatt elérte azt, amit mások, „normális körülmények között”, ugye, 15-30 év alatt érnek el. Mivel ez hosszú idő, az emberek nem szokták észrevenni az összefüggést az életvitel és a szervezet csődje között. Pedig egy súlyos betegség olyan, mint egy csődbe ment vállalkozás. A test eljut abba a fázisba, amikor egyre kisebb az esélye a gyógyulásra. S miközben úgy tűnik, több ezer betegség van, valamennyi egy okra vezethető vissza: a nem megfelelően irányított és elvégzett folyamatok megmérgezik a rendszert.

1. Amikor minden rendben van, a vezetők nagy része kényelmesen hátradől. A szervezet alkalmazottai (a sejtek) jól teljesítenek, megy a termelés, megy az eladás, elszállítják a hulladékot, szóval, mindenki teszi a dolgát. (Ez a test normális anyagcsere fázisa. Jól teljesít, jól érzi magát, megfelelő a széklet, a vizelet, a légzés, az izzadás, szóval, rendben van minden.)

2. Mivel a szervezet egyes részei felett nincs megfelelő kontrol, hajlamos lesznek túlköltekezni. Az anyagbeszerzők nem figyelnek eléggé, rossz minőségű, vagy túl sok alap- és egyéb anyagot szereznek be. Nem ismerik, vagy nem tartják be az irányelveket ezzel kapcsolatban. Mivel a felesleg és a rossz minőség egyformán terheli a szervezetet, a közvetlen vezetés megpróbál megszabadulni tőlük. Akár be is gyulladhat, ha nem tudja, hogy oldja meg a problémát. Mivel a gáz nem nagy, a főnök nem foglalkozik a helyzettel. (Ez a testnél a reakció fázisa. A kényelmetlen helyzetet hasmenés, hányás, láz, fokozott izzadás, köhögés, orrfolyás, stb. kíséri. Megpróbál megszabadulni a rossztól és a feleslegest?ľl.)

3. Az ellenőrzés nélkül hagyott osztályok a saját érdekeiket kezdik nézik. Megvesznek olyan dolgokat, amire nem lenne szükség, de csillog, villog, és elmarad olyan beszerzés, ami létfontosságú lenne. Nincs egyeztetés az osztályok között sem. A szervezetnek azonban továbbra is termelnie kell, ezért abból dolgozik, ami van. Nem törődik a rossz minőségű és többlet anyagokkal. Azokat lepakolja oda, ahol helyet talál, hogy majd később sort kerítsen az eltávolításukra. Eközben kezdi felélni a tartalékait, hogy a termékek ne veszítsenek minőségükből. (A testben megkezdődik a deponálás szakasza. A sejtek közötti térbe raktározódnak el a használhatatlan és a felesleges anyagok. Lerakódnak az üregekben – orr, homlok –, a bélcsatornában. Létrejön a székrekedés, kialakulnak a ciszták, a miómák, a polipok, a kövek. A test súlya is gyarapodni kezd.) A főnököt a csökkenő statisztika figyelmezteti, de úgy látszik, nem látja – vagy nem akarja látni – a probléma nagyságát. Hirtelen visszafogja a béreket, silányabb nyersanyag beszerzésre ad utasítást, és igyekszik fenntartani a látszatot, hogy minden a legnagyobb rendben van.

4. Az alkalmazottak hangot adnak elégedetlenségüknek. Nem képesek ugyanis már jól teljesíteni. A rossz minőségű anyagokból nem tudnak jó minőségű árut előállítani. És sem idejük – sem erejük – elszállítani a selejteket. A felhalmozott hulladék már a munkahelyeken is akadályozza a munkát, a szállítást. Annyi a szemét, hogy a gyártási, szállítási útvonalak elakadnak, átjárhatatlanná válnak. (Mivel a testben egyre kisebb a tárolásra alkalmas hely, a sejt közötti térből a sejtekbe is bekerülnek az el nem távolított szennyeződések, salakanyagok. A sejtek egyre terheltebbek, képtelenek jól teljesíteni. Olyan betegségek jönnek létre, mint az asztma, az allergia. A kiválasztó szervek – a vesék, a tüdő, a máj, a bőr – nem megfelelően működnek, a keringési rendszerben és az emésztőrendszerben állandósulnak a problémák.)

5. A körülmények egyre rosszabbak, a munkatársak már képtelenek ellátni a munkájukat. Kezdenek leépülni, időnként megtagadják a munkát. A munkafolyamatok komoly károkat szenvednek, a teljesítmény rohamosan csökken. A főnök kapkod, szalad ide-oda segítségért, de nem keresi az igazi problémát. Bár az okok felderítésével, komoly szervezéssel a folyamat még visszafordítható lenne, a főnök tűzoltást végez. Egy kis kölcsön, egy kis tanácsadás… Csak tenni nem tesz semmit az áldatlan állapotok megszüntetése érdekében. (És a test válságba kerül. Lassan felhasználja valamennyi tartalékát – csontritkulás, zsugorodás, nem tud lépni a felhalmozott szeméttől – infarktus, reuma. Bár még tartja a szervezet az integritását, az orvostudomány kezd lemondani a betegről.)

6. A vállalkozás nem kap tovább hitelt, a főnök pedig átkozza a gazdasági helyzetet. Hiába próbálja kezében tartani az irányítást, a sejtek már önálló életet elkezdenek élni. A szervezet megszűnik szervezetként működni. A vállalkozás csődbe ment. (A test elérte a veszély állapotát. A sejtek elburjánzanak, rákos daganatok jönnek létre. Úgy tűnik, nincs segítség.)

Morgan Spurlock megdönthetetlen bizonyítékokat tett elénk, hogyan lehet a csődöt gyorsítani. Sokan látták a filmet, majd a fejüket ingatták: – „Hát, én nem járok ilyen sűrűn gyorsétterembe!” Aztán hazamentek. És mivel ők még csak a 3. vagy a 4. fázisnál tartanak, bekapták az előírt tablettáikat, és elégedetten nyugovóra tértek. Reggel korán kell kelniük. A hitelkérelem miatt ugyanis várja őket a bank…

Török Zoltán

A cikk írója természetgyógyász, a Testszervíz életmódtanácsadója- és terapeutája