A különféle adalékanyagok, konkrétabban az „E-számok” egyre több emberben keltenek aggodalmat
Adalékanyag minden olyan anyag, amely nem élelmiszer, azonban kedvezően
befolyásolja annak tulajdonságait. Az adalékanyagok használatával
fokozható az élelmiszerek feldolgozhatósága, eltarthatósága, íze,
állaga, színe, illata, illetve tartóssága is. Érdemes tisztában lenni
azzal, mit is jelölnek a titokzatos számok.
Az adalékanyagok főbb csoportjai
Színezőanyagok, Tartósítószerek
Antioxidánsok, Állományjavító és -módosító anyagok, Savasság szabályozók,
Ízfokozók és módosítók,
Édesítőszerek,
Egyéb kiegészítő- és segédanyagok
Az adalékanyagok kötelező megnevezése az élelmiszereken kétféle módon történhet: vagy E-számmal és az anyagcsoport megjelölésével, vagy az anyag és az anyagcsoport megnevezésével.
Az élelmiszerekben használt színezékek (általában E100-E199 ) lehetnek természetes, természetes eredetű, valamint mesterséges színezékek egyaránt. A jövő útja valószínűleg az egyre kíméletesebb élelmiszeripari technikák alkalmazása felé vezet majd, amely lehetővé teszi a nyersanyagok természetes színeinek a megőrzését, háttérbe szorítva a mesterséges színezőanyagok használatát.
A különböző tartósítószerek a baktériumok, gombák okozta romlástól ( E200-E299) védik az élelmiszereket. Bár sokan ódzkodnak a tartósítószerektől, ezek használata adott esetben kisebb rizikóval jár, mint mellőzésük. A legnagyobb ADI-je a szorbinsavnak, a legkisebb pedig a nitritnek van (tehát ez utóbbiból fogyaszthatunk a legkisebb mennyiségben.) Magyarországon a tartósítószerek közül egyedül a kén-dioxidot (szulfitok) - melyet elsősorban a borászatban és világos színű zöldségek, gyümölcsök tartósításánál használnak - tartják számon a kötelezően feltüntetendő allergén anyagok listáján.
Tágabb értelemben tartósítószernek tekinthetőek az - általában E300-E399 jelű - antioxidánsok is, melyek jelentősége, hogy akadályozzák az élelmiszerekben lezajló oxidációs folyamatokat. Oxigénkötőként főként az aszkorbinsavat (C-vitamint) és származékait használják, italokban és gyümölcskészítményekben.
Az állományjavító- és módosítószerek, többek közt az emulgeálószerek, stabilizátorok (általában E400-E499 – ig) használatának célja az élelmiszerek állományának kialakítása, megőrzése, illetve különböző technológiai műveletek elősegítése.
A különböző ízfokozó anyagoknak - E600-E699 - nincs kifejezett aromájuk, viszont már nagyon kis mennyiség elég belőlük ahhoz, hogy az ételek jellegzetes ízét felerősítsék. Főbb csoportjaik a glutamátok, guanilátok és az inozinátok. A glutamát az élelmiszerekben - különösen a tejtermékekben, a húsokban, halakban és zöldségekben - természetes formában is előforduló aminosav. Az egyik legelterjedtebben használt ízfokozó a nátrium-glutamát (E621), azaz a glutaminsav nátrium sója.
Az adalékanyagok nagy csoportja a mesterséges édesítőszerek, valamint az egyéb kiegészítő- és segédanyagok (E900-...), melyek élelmezés-egészségügyi jelentősége az előzőekhez viszonyítva elhanyagolható.
Forrás: Lépéselőny
Kérdése van a cikkhez? Írja meg a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre! Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?
A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe. A menedzserek számára fontos információk a kiegyensúlyozott életmód, egészség – betegség, a házipatika témáiban. |
