| A korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga utáni kedvezmény |
|
| 2014. május 30. péntek, 00:00 |
|
Idén először kell alkalmazniuk a vállalkozásoknak az új szabályokat a helyi iparűzési adó kiszámításakor. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája szerzői jogi védelem alá tartozik (ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is). A szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége a szerzőt illeti meg. A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. A vagyoni jogok ugyanakkor – köztük kifejezetten a szoftverre vonatkozó vagyoni jogok is – átruházhatók. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére, azaz szoftverlicenc biztosítására felhasználási szerződéssel. A szoftvertermékekre vonatkozó jogokat tipikusan terjesztés keretében – azaz a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételével forgalomba hozatal útján – ruházzák át. Korábban még használatba nem vett szoftverterméknek minősül jellemzően a saját előállítású szoftver; az ilyen eszköz bekerülési (előállítási) értékét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [Szt.] 25. §-ának (7) bekezdése szerint az immateriális javak között szellemi termékként kell kimutatni. A szoftvertermék fentiek szerint megszerzett felhasználási jogát az Szt. 25. § (6) bekezdése szerint az immateriális javak között vagyoni értékű jogként kell kimutatni. A korábban még használatba nem vett szoftvertermék felhasználási jogának minősül a szoftver adott műpéldányának olyan felhasználási joga, amelyet az adózó vagyoni értékű jogként elsőként vesz nyilvántartásba (és például a jogosultságot igazoló kóddal elsőként aktiválja a szoftvert). Ezt nem befolyásolja az, hogy más-más adózó szerez jogosultságot egy adott szoftvertermék (például könyvelő program) használatára, hiszen minden adózónál korábban még használatba nem vett felhasználási jog kerül (vagyoni értékű jogként) az adóévben állományba vételre, amely – ennek okán – megalapozza az adóalap-kedvezmény igénybevételére jogosultságot. Ilyen lehet az is, ha az adózó megrendel egy szoftvert (programot) a fejlesztő társaságnál, vagy más személynél és az elkészült terméket használatba veszi. A tulajdonjog ilyen esetben is a szerzőnél marad, csak a felhasználási jog kerül – újként – értékesítésre. [Nemzetgazdasági Minisztérium 13167/2014. – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3158834415/2014.] Forrás: NAV |