A kamarai tagok igényei szerint módosultak az egyszerűsített foglalkoztatás és az illetékmentesség szabályai fejlesztéséért és az élelmiszer-biztonság javításáért Nyomtatás
2017. december 05. kedd, 00:00

A tagságtól érkezett észrevételek alapján Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke törvénymódosító javaslatokat nyújtott be. Ezek a mezőgazdasági idénymunka rugalmasabb és teljesebb kiszolgálását, valamint a termőfölddel kapcsolatos illetékmentességi szabályok enyhítését célozzák. A törvénymódosító javaslatokat az Országgyűlés 2017. november 14-i ülésén megszavazta, a változások 2017. november 24-én léptek életbe – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.


Az idényjellegű foglalkoztatás bérköltségei az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt folyamatosan emelkednek. Míg 2014-ben a mezőgazdasági idénymunkások átlagos napi bére 5000-5500 forint körül alakult, addig mára már 8000 forint alatt szinte lehetetlen munkavállalót találni mezőgazdasági munkákra. Emiatt fennállt a veszélye annak, hogy az érintett munkavállalók túllépik az adómentes keretösszeget, ezáltal utólagosan adófizetésre és személyijövedelemadó-bevallás benyújtására válnak kötelezetté.

A NAK elnöke által kezdeményezett, az Országgyűlés által egyhangúlag elfogadott változtatás az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem korábbi 5870 forintos összegét az idei évre vonatkozóan 7631 forintra, 2018-ra 8255 forintra növeli, majd a jövőben a minimálbér növekedésével arányosan emeli azt. Győrffy Balázs, a NAK elnökének javaslatára a rendelkezést tehát már a 2017. évben megszerzett jövedelemre is alkalmazzák. A jogszabály változásával elkerülhető, hogy a mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatása csökkenjen, ezáltal a gazdálkodók nem szembesülnek még komolyabb munkaerőhiánnyal.

A szintén elfogadott, illetéktörvényt módosító javaslat célja az volt, hogy a törvény összhangban legyen a földforgalmi törvény szabályaival, és enyhítse a termőföldszerzés illetékmentességére vonatkozó szigorú feltételeket. Az eredeti szabályozás szerint a gazdálkodónak nem kellett a termőföld után vagyonátruházási illetéket fizetni, ha vállalta, hogy legalább öt évig mezőgazdasági termelésre használja azt, és nem idegeníti el. Ez alól kivétel volt, ha termőföld használatát közeli hozzátartozónak engedte át. A változtatás értelmében akkor sem kell vagyonátruházási illetéket fizetnie, ha legalább 25 százalékos tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25 százalékos tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet részére engedi át a föld használatát.

Forrás: OBJEKTÍV Hírügynökség

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.